A cafeteria is torzítja a béradatokat
Nehéz megmondani, hogy melyik statisztika áll közelebb a valósághoz, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) béradatai vagy a nemzeti számlák alapján számolt bérek – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jövedelmek többségét adó béremelések magasak voltak az elmúlt években, ám nem annyira, mint ahogy a KSH statisztikája mutatja. A fehéredés miatt ugyanis a tényleges nettó bér kisebb mértékben emelkedett, mint a hivatalos adatok mutatják, erre utal az is, hogy a fogyasztás
– ugyan jelentős mértékben bővült – elmaradt attól, amit a béremelések indokolnának. Az ING Bank szakértője szerint bár a statisztika meggyőző emelkedést mutathat, várhatóan az idei béradatok is torzítottak lesznek, ami a cafeteriarendszer átalakításának tudható be, a dolgozók nem jutnak számottevően több pénzhez, mint 2018-ban.
A bruttó reálbérek átlagosan 5,8, 10,3, illetve 8,6 százalékkal emelkedtek 2016 és 2018 között – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Virovácz ezt azzal egészítette ki, hogy az infláció egyre nőtt, és várhatóan idén is 3 százalék körül alakul, ennyivel lehetnek alacsonyabbak a reálbérek a bruttó béreknél. Regős hozzátette: a régiós országokra volt elsősorban jellemző az erős bérnövekedés az elmúlt években, euróban számítva az Egyesült Királyság 14,1 százalékos esést mutatott a font gyengülése miatt, Finnországban stagnálást figyelhettünk meg 2015 és 2017 között, míg Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban egy százalék alatt maradt a bővülés. A Századvég szakértője megállapította, hogy azok az országok tudtak felzárkózni, ahol a kezdeti bér alacsonyabb volt, a munkaerőpiac állapota pedig javult.
Az idén megváltozik a KSH adatgyűjtési módszertana – a cégek helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számai alapján kalkulál majd a statisztikai hivatal, ami nagyobb lefedettséget eredményez, és a medián keresetet is közzétehetik – fejtette ki Regős Gábor. Az idősor nem lesz összehasonlítható a korábbi adatokkal Virovácz Péter szerint, ám a korábbiaknál pontosabb képet kaphatunk, többek között az öt fő alatti vállalkozások munkavállalói is bekerülnek a statisztikába.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint a hazai bérnövekedés 2017-ben az európai élmezőnyhöz tartozott, és várhatóan 2018-ban is folytatódott a felzárkózás – derült ki a jegybank lapunkhoz eljuttatott elemzéséből. Az MNB három tényezőre hívta fel a figyelmet a magyar és az európai jövedelmi adatok összehasonlításához: más módszertannal számolnak a statisztikai hivatalok – a hazai adatokat alulbecsüli az önbevalláson alapuló módszertan –, a bruttó jövedelemből eltérő mértékben vonnak el az egyes országok, ráadásul az Eurostat adott évben közölt adata mindig az előző évre vonatkozik, így nehéz összehasonlítani a jövedelmi statisztikákat. Ugyanakkor a G7 portál arról számolt be, hogy a társadalom alsó kétharmadának nem változott az uniós jövedelmi helyzete, a felső harmad pozíciói azonban javultak 2010 óta.
