BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A cafeteria is torzítja a béradatokat

Módszertani különbségek miatt a magyar béradatok nem vethetők össze pontosan a nemzetközi statisztikákkal, mindenesetre hazánkban az alacsonyabb kezdeti bér és a munkaerőpiac javuló állapota is hozzájárult az erőteljes bérnövekedéshez.

Nehéz megmondani, hogy melyik statisztika áll közelebb a valósághoz, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) béradatai vagy a nemzeti számlák alapján számolt bérek – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jövedelmek többségét adó béremelések magasak voltak az elmúlt években, ám nem annyira, mint ahogy a KSH statisztikája mutatja.

A fehéredés miatt ugyanis a tényleges nettó bér kisebb mértékben emelkedett, mint a hivatalos adatok mutatják, erre utal az is, hogy a fogyasztás – ugyan jelentős mértékben bővült – elmaradt attól, amit a béremelések indokolnának.

Az ING Bank szakértője szerint bár a statisztika meggyőző emelkedést mutathat, várhatóan az idei béradatok is torzítottak lesznek, ami a cafeteriarendszer átalakításának tudható be, a dolgozók nem jutnak számottevően több pénzhez, mint 2018-ban.

Fotó: Shutterstock

A bruttó reálbérek átlagosan 5,8, 10,3, illetve 8,6 százalékkal emelkedtek 2016 és 2018 között – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Virovácz ezt azzal egészítette ki, hogy

az infláció egyre nőtt, és várhatóan idén is 3 százalék körül alakul, ennyivel lehetnek alacsonyabbak a reálbérek a bruttó béreknél.

Regős hozzátette: a régiós országokra volt elsősorban jellemző az erős bérnövekedés az elmúlt években, euróban számítva az Egyesült Királyság 14,1 százalékos esést mutatott a font gyengülése miatt, Finnországban stagnálást figyelhettünk meg 2015 és 2017 között, míg Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban egy százalék alatt maradt a bővülés. A Századvég szakértője megállapította, hogy azok az országok tudtak felzárkózni, ahol a kezdeti bér alacsonyabb volt, a munkaerőpiac állapota pedig javult.

Az idén megváltozik a KSH adatgyűjtési módszertana – a cégek helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számai alapján kalkulál majd a statisztikai hivatal, ami nagyobb lefedettséget eredményez, és a medián keresetet is közzétehetik – fejtette ki Regős Gábor. Az idősor nem lesz összehasonlítható a korábbi adatokkal Virovácz Péter szerint, ám a korábbiaknál pontosabb képet kaphatunk, többek között az öt fő alatti vállalkozások munkavállalói is bekerülnek a statisztikába.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek