A kormányzati szektor hiánya bőven két százalék alatt lehetett

A kormányzati szektor hiánya 2018 első háromnegyed évében 110 milliárd forint volt, vagyis GDP-arányosan 0,4 százalékot tett ki – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A tavalyi deficit 54 milliárd forinttal kisebb a 2017-esnél, ami GDP-arányosan mínusz 0,2 százalékpontos javulás. A KSH jelentése szerint az egyenleg kedvező irányú változása annak köszönhető, hogy a bevételek 10,7 százalékkal emelkedtek, míg a kiadások ennél kisebb mértékben, mindössze 10,1 százalékkal lettek nagyobbak. Ez az eltérés nagymértékben köszönhető a harmadik negyedévben az államkasszába érkező pénzeknek, ugyanis a bevételek a július–szeptemberi időszakban 13,1 százalékkal nőttek, míg a kiadások csupán 5,4 százalékkal emelkedtek.

A Pénzügyminisztérium (PM) karácsony előtt frissített előrejelzése szerint 2018-ban 1,9 és 2,1 százalék között lehetett a kormányzati szektor egyenlege, ami lényegesen kisebb a költségvetésben előre kalkulált 2,4 százaléknál. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaság kérdésére azt mondta, hogy reális lehetőség a 2,4 százalékos államháztartási hiány, és nem kizárt, hogy elérhetjük a PM prognózisában szereplő értéket, de ennek kijelentéséhez még túl kevés az információ. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője lapunk kérdésére azt mondta, hogy 1,7 százalék lehet az európai módszertan szerint (ESA) számolt deficit, sőt a friss számok tükrében ennél kedvezőbben is alakulhat a 2018-as egyenleg.

A decemberben beérkezett uniós forrásoknak köszönhetően a pénzforgalmi hiány akár 3 százalék alatt is alakulhatott – fejtette ki Regős Gábor. Fontos megemlíteni, hogy az ESA-egyenlegbe nem számít bele az EU-s pénz, így azt nem is befolyásolja. Az adósságráta a Századvég becslése szerint a GDP 71 és 71,5 százaléka közé csökkenhetett. Török Zoltán szerint Magyarország maastrichti államadóssága enyhén 72 százalék felett lehetett tavaly december 31-én. Varga Mihály pénzügyminiszter a két ünnep között 72 százalék alatti GDP-arányos adósságról beszélt az idei finanszírozási terv ismertetésekor.

Bevételi oldalon leginkább az egyéb bevételek emelkedtek – az uniós forrásoknak köszönhetően – mintegy 443 milliárd forinttal, vagyis 25,7 százalékkal több pénz érkezett be az államkasszába ezen a jogcímen – olvasható a KSH részletes jelentésében. A termelési adók – 561 milliárd forint, vagyis 11,2 százalék – is jóval magasabb eredményt hoztak. Ezen belül elsősorban az általános forgalmi adó 371 milliárd forintos, vagyis 14,3 százalékos többlete volt meghatározó. A társadalombiztosítási hozzájárulások 5,3 százalékkal, a jövedelemadóból származó bevételek pedig 6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Beruházásokra 428 milliárd forinttal, vagyis 39,3 százalékkal költöttek többet az államkasszából az év első kilenc hónapjában, mint 2017 azonos időszakában, és az egyéb kiadások is nagymértékben, 472 milliárd forinttal (22,7 százalékkal) emelkedtek. Az állami szektorban dolgozók fizetésére 5,9 százalékkal, a pénzbeni juttatásaikra pedig 5,7 százalékkal jutott több, a kamatkiadások viszont 31 milliárd forinttal, mintegy 3,8 százalékkal csökkentek.