Aranyat értek a dolgos szombatok
A tavalyi GDP-növekedést akár 0,6 százalékponttal is visszavethette volna a Pénzügyminisztérium szerint, ha kiesik az a hat munkanap, amelyet szombatonként dolgoztunk le. Ezeken együttesen mintegy 240 milliárd forintnyi termelési érték keletkezett.
T avaly hat szombati munkanap is szerepelt a naptárban, az idén viszont csak három: augusztus 10., december 7. és december 14. a naptár szerinti munkarendtől eltérően munkanap lesz, augusztus 19. (hétfő), december 24. (kedd) és december 27. (péntek) pedig pihenőnap. Arra kértük a Pénzügyminisztériumot (PM), hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján számszerűsítse, hány milliárd forintot nyert a magyar gazdaság 2018-ban a hat szombati munkanappal, számításba véve az éves munkanapok és a bruttó hazai termék (GDP) értékét. A PM sajtóosztályán lapunknak hangsúlyozták, hogy az ünnepnapok körüli munkanapok átrendezése összességében közel semleges a GDP-re nézve. A szombati munkanapokon ugyanis a hétköznapi extra szabadnapokat dolgozzuk le, így amit GDP-ben elvesztünk a hét közben kiadott szabadnapokon, azt visszanyerjük a szombati munkanapokon.
A szombati munkanapok eltörlése ugyanakkor érződne a magyar gazdaság teljesítményén – emelték ki a szaktárcánál. Éves szinten egy munkanap kiesése hozzávetőleg 0,1 százalékponttal csökkenti az éves nyers GDP-adatot, ami tavaly mintegy 40 milliárd forint kiesést jelenthetett. Következésképp a magyar gazdaság hozzávetőleg 240 milliárd forinttal több termelési értéket tudott előállítani a hat szombati munkanapnak köszönhetően.
Arra vonatkozóan, hogy a 4,5 millió munkavállalóból átlagosan körülbelül hányan dolgozhatnak egyébként is szombaton, a PM-nél egy 2017-re vonatkozó Eurostat-adatra hivatkoztak. Eszerint a vizsgált évben a 15–74 éves foglalkoztatottak 9,2 százaléka rendszeresen, 29,7 százaléka pedig alkalmanként dolgozott szombaton Magyarországon. A szombati munkavégzéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat a szaktárcánál úgy összegezték a Világgazdaságnak, hogy ha a munkáltató tevékenysége engedi, akkor jellemző, hogy a dolgozók egy része a szombati munkanapra időzíti a szabadságát. Gyakori továbbá, hogy a szombati munkanapokon pénteki munkarend szerint dolgoznak, míg pénteken a hét többi napján szokásos munkarend van érvényben – fűzték hozzá.
Az előre ledolgozandó munkaszüneti napokra, vagyis a hosszú hétvégék miatti munkanap-áthelyezésekre gazdasági szempontból nem azok nyereségessége, hanem a veszteség elkerülése érdekében van szükség – fejtette ki lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Mint mondta, a munkaszüneti és a pihenőnapok ilyen módon történő alakítása, bár nem a nemzetközi gyakorlat része, és a régiós országokban sem általános, de lehetséges alternatíva az egy napra vetített termelési értékkiesés elkerülésére. A munkanaphatás kapcsán felhozta példának, hogy a munkanapok száma olykor számottevő változást mutathat az adott havi GDP-adatban, mint ahogy szökőév esetén a plusz egy napnak is nyoma van. Ehhez Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője azt tette hozzá, hogy csak számosságában kelthetett feltűnést a hat szombati munkanap az átlagos két-hárommal szemben. Bizonyos ágazatok pedig árnyalják a képet, a feldolgozóiparban például egy 0–24 órában üzemelő gumi- vagy alkatrészgyár eleve ugyanúgy termel hét végén, mint hétköznap, és a kereskedelemben vagy a vendéglátásban is nehezebben lehet érzékelhető az átmenet.
