Egy hét után újra termel a győri üzem

Tegnap megállapodással zárult az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) közötti bértárgyalás, a tárgyaló felek megegyeztek a 2019-es bérmegállapodás tartalmáról – ezt szerda késő délután közölte a vállalat kommunikációs vezetője. A sztrájk tehát befejeződik, a termelés az Audi minden gyártóterületén újra elindul.

A megállapodás értelmé­ben 18 százalékkal, mini­mum 75 ezer forinttal nö­­ve­lik az alapbért, a cafete­ri­­a­­ke­re­tet 400 ezer forintban állapí­tották meg. A bérmegállapodás az idén januártól 15 hónapig, 2020 márciusáig érvényes. A sztrájk miatti bevételkiesést és az egyéb költségeket egyelőre nem lehet kiszámítani, ehhez a szállítmányozástól a bérekig egy sor tényezőt kell figyelembe venni. Szintén kérdés, hogy a leállás hogyan érinti majd a magyar gazdaságot. Az Audi a legnagyobb gyár Magyarországon, a hazai járműipar termelésének nagyjából a harmadát adja. Az iparág 2017-ben több mint 8 ezermilliárd forint értéket hozott létre, az Audi Hungaria Zrt. árbevétele 2017-ben 2349 milliárd forint volt. Eszerint 145 milliárd forint jut egyheti működésére.

Korábban szakértők úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a januári ipari számokat 0,1-0,2 százalékponttal csökkentheti a gyár kényszerű leállása. Egy tavalyi kutatás szerint a győri Audi árbevétele 2016-ban a magyar GDP 1,44 százaléka volt, 2015-ben pedig 1,11 százalékkal járult hozzá a bruttó nemzeti jövedelemhez.

A gazdasági hatásokon túl az Audinál kialakult helyzet más területeket is befolyásolhat. A győri iparkamara annak a félelmének adott hangot, hogy amennyiben a gyár belemegy egy drasztikus fizetésemelésbe, az továbbgyűrűzik a helyi vállalatok szintjére, ahol a munkaerő megtartása érdekében hasonló növekedést kell előteremteni. Erre pedig a megye gazdasága nincs felkészülve. Hasonlóképpen vélekedett a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége is, amely szerint bármilyen megállapodás születik is az Audi vezetése és a szakszervezet között, annak lesz következménye a helyi gazdaságban.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet felhívására a győri Audi-gyár dolgozói múlt hét csütörtökön léptek sztrájkba. A szervezetnek mintegy kilencezer tagja van, a győri Audi csaknem 13 ezer embert foglalkoztat. Az AHFSZ még január közepén hirdette meg az első, akkor még csak kétórás demonstrációt a győri gyárban, arra válaszul, hogy nem sikerült megállapodni a 2019-es fizetésekről. Tavaly szeptember óta húzódtak az egyeztetések, a német multi javaslata eredetileg két év alatt 20 százalékos béremelés volt.

Ehhez képest az érdekképviselet azt követelte, hogy a bérmegállapodást egy évre rögzítsék olyan módon, hogy az alapbért 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg, ezzel párhuzamosan pedig a választható béren kívüli juttatás keretösszege 620 ezer forintról 787 ezer forintra nőjön. Az AHFSZ ezenfelül azt is kérte, hogy alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, továbbá, hogy kapjon minden munkavállaló egy hónapban egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. Megfogalmazták azt az igényüket is, hogy a gyárnál fejlesszék tovább a lojalitásbónuszt, illetve vezessék be a jubileumi bónuszt.

A győri egyhetes munkabeszüntetésnek komoly következményei voltak konszernszinten is: Bajorországban, az ingolstadti központi üzemben legalább hétfőig szünetel a termelés, több mint tízezer járművet nem tudnak legyártani, mert hiányoznak a Győrben készülő motorok. A pozsonyi Volkswagen-gyárban hasonló okokból egyes műszakokat törölni kellett, és ugyanez a helyzet a lipcsei Porsche-gyárban is. Ennek kapcsán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László lapunknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a győri események erősen rongálják a Magyarországról alkotott befektetői képet, amely eddig megbízhatóságot és kiszámíthatóságot mutatott.