Kedvezőtlen, de kezelhető lesz a Brexit magyarországi hatása
A hard Brexit kedvezőtlenül hatna Magyarország hosszú távú növekedési kilátásaira, mintegy fél-egy százalékkal lehet alacsonyabb a GDP, ha megállapodás nélkül távozik az EU-ból az Egyesült Királyság – áll az Erste Bank Világgazdaságnak eljuttatott elemzésében. Az első számú gazdasági kapcsolatokon túl a globális értékláncokon keresztül is érezhető lehet a hatás, sőt a térség elsősorban az eurózónán át érezheti meg a Brexitet. A szigetország importjának öt százalékát adja a régió, ami főként termékkereskedelemből áll. Az Erste Bank szerint a magyar gazdasági növekedést két százalékponttal is visszavetheti, ha a brit–EU-s kapcsolatok teljesen megszűnnek. Ám ez csak elméleti maximum, mert a kereskedelmi kapcsolatok biztosan megmaradnak, legfeljebb csökkennek. Jelenleg a magyar népessség egy százaléka él az Egyesült Királyságban, amelyet már tavaly is több régiós állampolgár hagyott el, mint amennyi odaérkezett. Így a britek kilépése kifejezetten kedvező lehet a térségben érezhető munkaerőhiány kezelése szempontjából.
A brit fejlemények növelik a bizonytalanságot az élelmiszer-exportőrök körében is – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elnöke. Tény ugyanakkor, hogy a hazai élelmiszer-gazdaságnak fontos, de nem kiemelkedő súlyú partnere az Egyesült Királyság. Az elmúlt években – 2017-ben a 9 milliárd eurót megközelítő – az összes élelmiszer-gazdasági exportnak csupán a 3, legfeljebb 4 százaléka irányult az Egyesült Királyságba – előbbi a KSH, utóbbi az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból számolva –, míg az importból csak 2 százalék körüli a brit részesedés. A baromfi- és húsipari termékek, valamint a borok részesedése az átlagosnál nagyobb a brit piacon, az oda nagyobb arányban szállító cégeknek komolyabb gondokat okozhat a bizonytalan helyzet – tette hozzá az ÉFOSZ-elnök. Az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint az esetleges kilépés olyan adminisztratív gátakat jelent majd, amelyek minden, a brit piacra szállító exportőr életét megnehezítik.
„Nincs bizonytalanság, a repülők továbbra is járnak, ami kulcsfontosságú volt és marad a beutaztató turizmus szempontjából” – válaszolta kérdésünkre Kálmán István. A Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke szerint a legnagyobb magyarországi küldőpiacnak számító Egyesült Királyságból érkező turisták száma folyamatosan nő, ők túlnyomó többségükben egyénileg érkeznek, az utazási szándékukat pedig nem a Brexit, hanem a jövedelmi helyzetük határozza meg. Ráadásul Budapest megközelíthetősége folyamatosan javul, közvetlen és átszállásos járatokkal is gyorsan, kényelmesen és olcsón elérhető Londonból. Változás talán az üzleti turizmusban lehet, ha a londoni központú cégek a székhelyüket más európai városokba helyeznék. De akkor is csak arra számít a szövetség elnöke, hogy egy másik európai város címe szerepel majd a megrendelő számláján.
„Amíg nincs Brexit, az árufuvarozókra a meglévő uniós szabályok érvényesek, ám drámai jövőt – több tíz kilométeres kamionsorokat – jósolt az a modell, amelyben azt vizsgálták, mi történik, ha visszaáll a járműellenőrzés és a vámvizsgálat az EU és az Egyesült Királyság határának minősülő pontokon” – válaszolt a Világgazdaságnak Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének megbízott főtitkárhelyettese. Magyarázata szerint a Brexit utáni helyzetben az lesz a mérvadó, hogy az uniós vezetés hogyan állapodik meg a határátlépés és a vámkezelés módjáról az Egyesült Királysággal, azzal ugyanis a tagországoknak nincsenek egyéni, kétoldalú, feleleveníthető megállapodásaik. A Brexit-tárgyalásoknak egyébként is része a közúti áruszállítással kapcsolatos megállapodás. Hard Brexit esetén az EU illetékes bizottsága állapodik meg az Egyesült Királysággal.
