Hosszan elnyúló tárgyalássorozatot követően Varga Mihály pénzügyminiszter az év utolsó előtti napján jelentette be, hogy megszületett a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum 2019-es emelésének mértékéről: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a felek abban állapodtak meg, hogy idén és jövőre is 8-8 százalékkal nőnek a kötelezően kínált jövedelmi kategóriák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erre az évre érvényes bruttó minimálbér 149 ezer forint, a bruttó garantált bérminimum pedig 195 ezer forint lesz. Jövőre ugyanez 160 ezer forint és 210 ezer forint fölé nő. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 2010-es összeghez képest a minimálbér mára megduplázódott.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc a Világgazdaságnak úgy értékelt, hogy munkáltatói oldalról elmentek a végső határig, és bár a 8 százalékos emelés jó néhány munkaadónak feszített ütemet diktál, még vállalhatónak tekinthető. „Jó kompromisszum született, amely nem veszélyezteti a gazdaság fejlődését, ugyanakkor jelentősen, 5 százalék körüli mértékben növekszik a munkavállalók reálbére” – mondta. A korábbi tervről, amely szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése további 2 százalékos bérfejlesztést eredményezne júliustól, elmondta, hogy ezt megelőlegezték a munkáltatók, és a 8 százalékos plusz már tartalmazza. Azt sajnálatosnak nevezte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá a megállapodást.
Kordás László, a MASZSZ elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy elsősorban a kabinet passzivitása vezetett ahhoz, hogy nem fogadták el a javaslatot. Nem lehet a bérdinamika minden terhét a munkaadókra hárítani, és a kormányzatnak adócsökkentéssel kellene támogatnia a jövedelmi értékek nettó pozíciójának javulását. Ennek érdekében felvetették a személyi jövedelemadó csökkentését, mégpedig olyan módon, hogy 9 százalékban állapítsák meg a minimálbér és a garantált bérminimum esetében. Arról is volt szó, hogy a most 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból faragjanak. „Erről a kormány hallani sem akart, ezért a jelenlegi adókörnyezetben mi legalább 10 százalékos növelést tartunk indokoltnak” – magyarázta. Úgy vélekedett, hogy a szocho csökkentése egyedül a munkáltatóknak kedvez, ebből nem lesz bér. A Liga mellett a Munkástanácsok szakszervezete is belement a megállapodásba, amely Palkovics Imre elnök szerint azért is elfogadható, mert bár igaz, hogy a 8 százalékos küszöb elmarad a 2019-re kitűzött két számjegyű növekedéstől, de a kétéves ciklus összességében már megfelel ennek a követelésnek, és 2020-ra mintegy 17 százalékos emelés mehet végbe a 2018-as bázishoz képest. „A két év kiegyenlíti egymást, jövőre nem lehetne 8 százalékot kiharcolni a gazdaság növekedési prognózisai alapján” – összegzett. Szerinte a magyar átlagkereset a vásárlóerőt tekintve nem rossz, de tény, hogy a minimálbér esetében a visegrádi országok robusztusabb ütemet diktálnak. „Hosszú távon súlyosabb problémát okozhat – hangsúlyozta –, ha Magyarország beleragad a közepes jövedelmek csapdájába, mint az, ha a kisebb vállalatok rövid távon belebuknak a béremelésekbe.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.