Kiadta a kormány a 2021-es fiskális tervét
Az idei 1,8 százalékos, európai módszertannal (ESA) számolt GDP-arányos államháztartási hiány jövőre 1,5, 2021-re pedig 1,2 százalékra csökkenhet, a maastrichti államadósság-mutató 69,9 százalék, 66,4 százalék és 62,7 százalék lehet – derült ki a Magyar Közlönyből. Az államháztartási törvény szerint minden évben határozatban kell kiadni a következő három év költségvetési számait, ennek tett eleget most a kormány. A deficit alakulása és az adósságráta lefutása megegyezik a Pénzügyminisztérium decemberi prognózisával, vagyis ahhoz képest nem tartalmaz meglepetést a rendelet.
A központi alrendszer egyenlege jövőre már kismértékben – 4 milliárd forinttal – többletes lehet, és 2021-ben 68 milliárd forint körül alakulhat a szufficit, viszont ezek a számok nem tartalmazzák a Kiemelt kormányzati magasépítési beruházások és a Közigazgatási bíróságok fejezetet, tehát ezek költségeit sem. A teljes hiány a helyi önkormányzatok negatív egyenlege miatt alakulhat ki. A határozat szerint az idén még pozitív lesz az ESA-híd, vagyis a pénzforgalmi hiány magasabb lehet az európai deficitszámnál. A következő két évben viszont fordul a kocka, és a pénzforgalmi hiány kisebb lesz az ESA-deficitnél. Ezekben az években 3,5, illetve 3,7 százalékponttal csökkenhet a maastrichti államadósság.
„Az uniós tagállamok követelményrendszerének és az államháztartási törvénynek megfelelve, a kormánynak minden évben ki kell adnia a határozatát, amely a következő három év költségvetési fejezeti számait és a várható fiskális (adósság és deficit) pályát tartalmazza” – válaszolt a Világgazdaságban kedden megjelent határozatra vonatkozó kérdésre a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya. A kormányhatározat ennek megfelelően tartalmazza a 2019–2021. évi előirányzat keretszámait és az államadósság összegét. A PM munkatársai kérdésünkre kifejtették: a 2020–2021. évi fejezeti keretszámok megfelelnek a konvergenciaprogramban szereplő államháztartási hiánycéloknak és adósságcsökkentési követelményeknek.
„Tavaly szinte az összes adónemnél túlteljesültek a bevételek – erre idén is minden esély megvan –, ezért teljesen reális a kormány által felvázolt hiány- és adósságpálya” – mondta lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A 360 milliárd forint tartalék megfelelő fedezetet nyújt, ha a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak a külső feltételek. Mivel eddig 3000 milliárd forinttal többet költött uniós pályázatokra a kormány, mint amennyi az Európai Bizottságtól befolyt az államkasszába, ezért akár ezermilliárdos nagyságrendű pénzforgalmi többlet is keletkezhet, vagyis a kormány előrejelzése kifejezetten konzervatív. Suppan Gergely hozzáfűzte: reális cél, hogy a GDP-arányos adósság 2022-re 60 százalék alá süllyedjen.
