Marad az idén is a robusztus növekedés

Az építési engedélyek és a lakásátadások várhatóan magas száma miatt lehet a Pénzügyminisztérium legfrissebb, decemberi, 4,6 százalékos előrejelzésénél is nagyobb, 4,8 százalékos a gazdasági növekedés 2018-ban Magyarországon – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Sok beruházási és lakásprojekt csúszik, emiatt lehet az idén is 4 százalék felett (4,2 százalék) a GDP-bővülés. A prognózis elkészítésénél nem számoltak a versenyképességi csomag hatásaival, mivel ezek részletei egyelőre nem ismertek. Horváth András, a Takarékbank elemzője azonban megjegyezte, hogy egy adóreform hamar érezteti a hatását, a szakképzés néhány év alatt adhat lendületet a gazdaságnak, a köznevelés reformja pedig valószínűleg csak évtizedes távlatban emelhet a gazdaság teljesítményén. Az oktatás újragondolása azonban 300 ezer fővel emelné a foglalkoztatottságot, ami még nem elegendő a munkaerőhiány megoldására. Suppan Gergely aláhúzta: a munkakultúrát kellene fejleszteni, hogy hatékonyabb legyen a munkavégzés, és gépesíteni, automatizálni kellene a folyamatokat, amivel enyhíthető a munkaerőhiány.

Nem feltétlenül lép azonnal a jegybank, ha az adószűrt maginfláció eléri a 3 százalékot, nem kizárt, hogy a márciusi Inflációs jelentéssel együtt jelentik be a szigorítást – válaszolta lapunk kérdésére Suppan Gergely. Ez nem jelenti azt, hogy minden ülésen vagy minden hónapban szigorít majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB), inkább fokozatosan lépdelhetünk a normalizáció irányába. Párhuzamosan két eszközzel, a kamatfolyosó emelésével és a deviza-kamatcsereügyletek (FX swap) állományának csökkentésével változhat a monetáris politika. A Takarékbank szakértői jónak tartják, hogy az MNB az alapfolyamatokat megfogó maginflációra koncentrál a fő mutató helyett. Suppan hangsúlyozta: már az első negyedévben elérheti vagy meghaladhatja a 3 százalékot az adószűrt maginfláció mértéke, azonban azt nehéz megmondani, hogy ez pontosan mikor következik be.