Nincs szükség nagy fiskális szigorításra
Tavaly decemberben az államháztartás 397 milliárd forintos többlettel zárt, így a központi alrendszer hiánya 1445 milliárd forintott tett ki, vagyis 84 milliárd forinttal többet a költségvetési törvényben tervezettnél – derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) közleményéből. Decemberben 855 milliárd forintnyi uniós forrás folyt be, emiatt lehetett masszívan többletes a mérleg, és csökkent az év végére a deficit. A Világgazdaság számításai szerint GDP-arányosan 3,4 százalék körül alakulhatott a pénzforgalmi hiány, de ezt a számot még befolyásolhatja a GDP-növekedés mértéke. A megelőlegezett uniós pénzek nagysága 1886 milliárd forint volt, míg az Európai Bizottságtól 1430 milliárd forintnyi forrás érkezett az országba.
Tavaly az uniós módszertan (ESA) szerinti hiány várhatóan két százalék körül alakulhatott a tervezett 2,4 százalék helyett, az államadósság bruttó hazai termékhez mért aránya pedig még tovább: 71 százalékra csökkenhetett. A GDP az előzetes várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal bővülhetett, amit elsősorban a hatéves bérmegállapodásnak, az otthonteremtési támogatásoknak és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek tulajdonít a kormányzat. Így, a felsorolt intézkedések következtében még az adókulcsok csökkentése mellett is emelkedett a bevétel.
„A kormány által várt 2 százalékos ESA-hiány korrekt, és mivel a 2019-es költségvetésben 1,8 százalékos deficittel számoltak, ezért nagy léptékű szigorításra sincs szükség” – mondta a Világgazdaság kérdésére Samu János, a Concorde vezető elemzője. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is úgy látja, hogy reális a 2 százalékos hiány. A tavalyi büdzsé ugyanis kiengedésre alapozott, az ideit pedig már szigorúbbra tervezték. Török Zoltán ehhez hozzáfűzte: a 2 százalékos deficit megvalósulásával nemhogy nagy szigorítás nem várható, de még mozgástere is lehet a kormánynak.
Az adóbevételek, különösen az áfa alakulása lehet kérdés Samu János szerint. Úgy vélekedett, hogy jobb, ha a konvergenciaprogramban felvázolt tervek szerint folytatódik a fiskális politika szigorítása, így nem kerül veszélybe a növekedési alappálya. A költségvetés növekedéstől tisztított adatai szerint tavaly lazulás volt, amin érdemes lehet szigorítani. A Concorde vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság lassulásától való félelem miatt nem érdemes felgyorsítani a szigorítást, a szakértő szerint legfeljebb fél százalékponttal csökkenhet a GDP-arányos deficit.
Húsz százalék alá csökkent a devizaadósság aránya
A központi költségvetés adóssága 2018. december végéig 1942 milliárd forinttal növekedett. Négy, egymást részben ellensúlyozó tényező határozta meg az állomány emelkedését: a kedvező piaci helyzetben kibocsátott állampapírok, a forintárfolyam gyengülése, a nettó devizaadósság törlesztése és a deviza-keresztárfolyamok változása. A PM adataiból jól látható, hogy az államadósság devizaaránya a 2017-es év végi 21,6 százalékról 1,66 százalékponttal, 19,96 százalékra csökkent.
