Pofon jön az almatermelőknek

Európában óriási a túlkínálat almából, a megszokott 11,5-12 millió tonna helyett 14 millió tonna körüli a termés, ami már a szüret idején feszültségeket okozott, az almatermelők az alacsony átvételi árak miatt tüntettek is – vázolta az alaphelyzetet a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Mint emlékezetes, a léüzemek kilogrammonként nettó 13 forintos árajánlattal indították a szezont, a termelők 25 forintot követeltek, végül 20 forintos áron kezdték meg a beszállítást.

Az átlagtermés Magyarországon 550-600 ezer tonna körül alakul, de tavaly még a nyár végi becslések is 700-750 ezer tonnáról szóltak, Ledó Ferenc pedig nemrég 850 ezer tonnáról beszélt lapunknak. Ez az európai többletterméssel együtt – annak ellenére, hogy a gyümölcs egy része a fákról lehullva egyszerűen megrohadt – akkora feszültséget okozott a hazai piacon, amit a jelenlegi szerkezetben képtelenség kezelni – állítják a szakemberek. A hazai termésre ugyanis általában igaz, hogy a minősége európai viszonylatban gyatra, a kétharmadát csak ipari almaként lehet felhasználni, miközben Európában ez az arány inkább fordított. A tavalyi termés esetében pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet, a FruitVeB adatai szerint a 850 ezer tonnából csupán 200-230 ezer tonnányi az étkezési minőségű.

A gondot most az okozza, hogy a hűtőházak kitárolásakor kiderült, az étkezési almaként eltett gyümölcs jelentős része nem éri el ezt a minőségi kategóriát, és csak ipari almaként lehet hasznosítani. Ráadásul a megfelelő minőségű étkezési almára is jóval mérsékeltebb a kereslet, mint egy normál évben – még 30–50 százalékkal alacsonyabb áron is. Ezért az étkezési almát – minőségtől függően – kilogrammonként csupán 65–90 forintért tudják eladni, ez az ár egy éve 130–150 forint volt.

Ez már önmagában is érzékenyen érinti az étkezési almát termelőket, de a minőségromlás miatt további veszteségeket kell elkönyvelniük, mert a léalmáért még az étkezési minőség nyomott árához képest is keveset kapnak. A magyarországi léüzemek már leálltak, de a piacon arról beszélnek, hogy valószínűsíthető a februári újraindulásuk. Lengyelországban a magyarországiakhoz hasonló tulajdonosi kör által üzemeltetett léüzemek már működnek, és Ledó Ferenc információi szerint ott 6 eurócentért veszik át a léalmának átminősített gyümölcsöt. Ebből az almapiaci szakértők arra következtetnek, hogy nálunk is hasonló, 20 forintot sem elérő árat hirdetnek meg, ami a gazdaköri érdekképviselet szerint már a terményüket eredetileg is feldolgozásra szánó, kisebb ráfordítással dolgozó termelőknek is veszteséget okoz.

Derült égből villámcsapás

Ahogyan most ilyen mértékű minőségromlásra, úgy a szüret előtt ekkora árzuhanásra sem számítottak az almatermelők. Optimizmusukat erősítette, hogy a 2017-ben kirívóan gyenge, csupán 9,3 millió tonnás európai termés étkezési almából a nyár közepére el is fogyott. A szakmabeliek azért sem vártak ilyen mértékű árszakadást, mert Kínában viszont tavaly jelentős volt a terméskiesés, ez pedig éltette azt a reményt, hogy a kínai kereslet támaszt ad az áraknak. | VG