Süli: több szempontot is mérlegelni kellett

Az Európai Bizottság átfogóan és minden részletre kiterjedően vizsgálta a Paks II. projektben megépülő új atomerőművi blokkok versenyképességét, és – nyilvánvalóan az egyes erőművi technológiák termelési költségeit is mérlegelve – saját energiapiaci elemzésében is arra a megállapításra jutott, hogy a beruházás visszahozza a befektetett pénzt, és ezenfelül várhatóan évi 7,35 százaléknyi profitot termel a tulajdonosnak, a magyar államnak s ezáltal a magyar állampolgároknak – áll a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter képviselői kérdésre adott írásos válaszában. Oláh Lajos (DK) arról érdeklődött, mennyibe kerül Magyarországon az egyes energiafajták előállítása.

A költségek kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy a hazai villamosenergia-rendszer szerves része az európai villamosenergia-hálózatnak, ezért a nemzetközi (európai) helyzet tanulmányozása kiemelkedően fontos az egyes energiahordozók felhasználásával előállított villamos energia piaci helyzetének vizsgálatakor. Ugyanakkor az egyes energetikai beruházásokra vonatkozó pontos adatokat az engedélyes társaságok – a villamosenergia-előállítás versenypiaci jellegéből adódóan – üzleti titokként kezelik, arról a kormány nem kezel adatbázist. Süli János kitért arra is, hogy egy ország energiapolitikáját több szempont szerint érdemes kialakítani, ezért az erőművek termelési költségei mellett figyelembe kell venni az ellátás biztonságát, folyamatosságát, a környezet védelmét, de akár a földgázimport mértékét és annak kockázatait is.

A miniszter közölte még: „Biztosíthatom, hogy a Paks II. beruházásra vonatkozó döntés során (…) természetesen az egyes erőművi termelési költségek is kiemelt figyelmet kaptak. A kormány azonban a döntés során olyan szempontokat is vizsgál, amelyek egy piaci beruházó számára nem teremtenek értéket, különösen ilyen az ellátás biztonsága, folyamatossága. Ezt a piac önmagától nem teremti meg, ezért a kormány ennek megteremtése érdekében fellép.”