Tovább csökkent a külkereskedelmi aktívum novemberben

Tovább apadt a külkereskedelmi termékforgalom többlete tavaly novemberben. A friss adatok nem ugranak ki az éves trendből, az import az exportét meghaladó volumenben nő továbbra is – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent első becsléséből. Novem­berben 9,4 millió euró, mintegy 3058 milliárd forint értékű kivitelt és 8,9 millió eurós (2898 milliárd forintnyi) termékbehozatalt mértek, az exporttöbblet 4,96 millió eurós (159 milliárdos) lett. Csakhogy a január–novemberi időszak egyenlege immár második éve csökkenő többletet ad, és a 2015-ben jelzettől második éve marad el, az előző év azonos időszakáénál pedig 1,8 milliárd euróval kevesebb. 2017 novemberéhez képest 2018 novemberében 186 millió euróval volt kisebb a külkereskedelmi mérleg többlete, ami 2018 utolsó előtti hónapjában 496 millió euró lett.

A külkertöbblet éves szinten valószínűleg nem éri el a 6,2 milliárd eurót 2018-ban – prognosztizálja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az éves adatsorhoz a december még hiányzik, de mivel az exportot a gyengélkedő európai konjunktúra tartósan visszafogja, alapvető változást 2019-ben sem várnak az elemzők. A Takarékbank szakértője az idei évre a tavalyihoz hasonló, 6,2 milliárd

eurós külkereskedelmi többletet vár, és azt, hogy a tartósan magas többlet eredményeként 2019 végére a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat.

Suppan Gergely a forint erősödésére számít, az Erste Bank elemzői viszont úgy gondolják, hogy az egyensúlyi tényezők – az alacsony és bizonyára csak lassan emelkedő hazai kamatok mellett – fundamentális oldalról továbbra sem támogatják a forint tartósabb felértékelődését. Az Erste pontbecslése szerint az euró-forint árfolyam 325 marad. Az Erste és a K&H elemzői egyaránt pesszimistábbak az áruforgalmi többlet idei alakulását illetően is, további csökkenését valószínűsítik, hozzátéve, hogy 2020-ra viszont a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások termőre fordulásával ismét javulhat az egyenleg.

Németh Dávid, a K&H elemzője szerint a továbbiakban a belső fogyasztás bővülése és a nemzetközi konjunktúra lassulása miatt visszafogottabb exportkeresletre van kilátás. A külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többletének folyamatos csökkenése arra utal – tette hozzá –, hogy a kormányzati és a jegybanki politika kezdi túlpörgetni a gazdaságot, ezért indokoltabb lehet elmozdulni egy, a mostaninál kevésbé expanzív gazdaságpolitika felé.