BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

V4-es szintre bővülne a Hungary Helps

Csökkentené a sokrésztvevős nemzetközi segélyprogramokban való szerepvállalását a magyar kormány, helyette a kétoldalú együttműködésekre helyezné a hangsúlyt – erről is beszélt a Világgazdaságnak Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.

Az idei utolsó parlamenti ülésnapon az országgyűlés elfogadta a Hungary Helps Programról szóló törvényt. Milyen változást jelent ez?

A jogalkotásnak van egy alapelvi és egy praktikus jelentősége. Azzal, hogy a Hungary Helps-ről külön törvény rendelkezik, hitet teszünk amellett, hogy az üldözött keresztényeket, és más, a migrációs válságövezetben élő csoportokat segítő magyar kormányzati program – amely sok szempontból egyedülálló a világon – valós humanitárius katasztrófa problémára reagál egy jól működő modellel. A jogszabályi szintre emelés egyúttal azt jelenti, hogy a Hungary Helps a nemzeti külpolitika egyik fő elemévé vált.

Mi lenne a praktikus rész?

A Miniszterelnökség háttérintézményeként, az államtitkárságunk szakmapolitikai irányításával januártól megalakul a Hungary Helps támogatásokat kezelő ügynöksége, amely a program lebonyolításának szervezeti keretét adja. Ennek lényege, hogy az ügynökséggel átvesszük a nemzetközi gyakorlat jól működő részét – merthogy jócskán van nem jól működő része is –, amely lehetőséget teremt arra, hogy a magyar közpénzen felül más nemzetközi, vagy éppen nemzeti támogatásokat is kezelni tudjon. Az, hogy magánszemélyektől, illetve külföldről is fogadjunk felajánlásokat azért vált szükségessé, mert túljutottunk azon a küzdelmes időszakon, hogy a programunkat a nemzetközi színtéren elfogadtassuk, és mostanra egyre több pozitív visszajelzést kapunk a kormányzati partnerektől.

Számos globális segélyszervezet működik nemzetközi összefogás keretében, ha jól értem, ezek működését részben kifogásolja. Miért, és miben más a magyar megoldás?

Ha nagyon leegyszerűsítjük, a multilaterális segélyprogramokban való részvétel nem jelent mást az azokban résztvevő országok számára, mint a tagdíjak befizetését, amelyet aztán a központokból elosztanak. Csakhogy közben az összforrás akár harmada, sokszor 40 százaléka is adminisztratív költség címén elfolyhat. Az üldözött keresztények megsegítését célzó programunk legfontosabb innovációja az, hogy a támogatást bilaterális alapon, közvetlenül a kiválasztott közösséghez juttatjuk el, mindenféle közreműködő nemzetközi ügynökség, hatóság beiktatása nélkül. Ezt az eljárást megőrizzük az újonnan létrehozott ügynökségnél is. A másik tapasztalat, hogy amennyiben a helyi erőkre bízzuk a pénzosztást, az a legtöbbször a többségi csoportok támogatását eredményezi a kisebbségek megsegítése helyett, akiknek a forrásokat eredetileg szánták.

Konfliktusokat szül, hogy a helyi vezetést megkerülve finanszíroznak keresztényeket?

A kölcsönös tiszteleten alapuló diplomáciai párbeszédre törekszünk, minden tevékenységünkről tájékoztatjuk az érintett kormányokat pontosan azért, hogy ne érezzék partizánakciónak a fellépésünket. Ennek elmaradása éppen olyan szituációt eredményezne, amelyet a magyar kormány se tolerál a külföldről támogatott, politikai tevékenységet végző civilek esetében.

Mekkorára nőhet a Hungary Helps?

Nem titkolt cél, hogy a visegrádi országok szintjére bővüljünk, és V4 Helps programként folytassuk a munkát. Ezért is fontos állomás az ügynökség elindítása. Az első bilaterális program lengyel-magyar összefogással már elindult. Hogy a négy ország mikor írhat alá ennek kapcsán bármilyen megállapodást, arra nem tudok vállalást tenni. A program szempontjából a papíroknál fontosabbak a projektek, így készülünk most a ninivei fennsík keresztény közösségének támogatására, amely kapcsán meghívtam más visegrádi országokat is. Még nem hivatalos, de ennek keretén belül jövő év első felében megvalósulhat az első V4-es segélyezési együttműködés.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program lebonyolításáért felelős államtitkár
Fotó: Kallus György

Jogosnak tűnik az a felvetés, hogy a Hungary Helps miért csak a keresztény rászorulókon segít.

Ez egy félreértés. A magyar kormány a humanitárius elveknek megfelelően igyekszik minél több közösséget támogatni etnikai, vagy vallási megközelítéstől függetlenül. A Hungary Helps programon belül az üldözött keresztények megsegítése csupán egy feladat. Tehát a Hungary Helps nem csak az üldözött keresztényekért van.

Mekkora összegekről beszélünk?

Magyarország álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni, ezért a magyar kormány anyagi támogatással is segít az üldözött keresztényeknek, hogy a háborúban sokat szenvedett, menekülésre kényszerült családok hazatérhessenek otthonaikba. Az államtitkárság 2016 októberében állt fel, azóta 6,8 milliárd forintot fordítottunk keresztény közösségekre. Ezen kívül második éve fenntartunk egy keresztény fiataloknak szóló ösztöndíjat, ebben eddig 170 diák részesült, akik miután diplomát szereztek magyar egyetemeken, hazatérnek szülőföldjükre. A teljes, tehát az összes humanitárius és nemzetközi fejlesztési célra szánt éves magyar befizetések, amelyekre kötelezettséget vállaltunk különböző nemzetközi együttműködések alapján jelenleg a GDP 0,11 százalékát teszik ki. Ez a gazdaság teljesítményét követve egy változó összeg, jellemzően 40-45 milliárd forint között mozog. Mivel a magyar gazdaság erősödik, az állampolgárok érdekeivel arányosan a humanitárius szerepvállalásunk – mind általános, mind a kereszténységet érintően – bővíthető, és ezt tervezzük is megtenni. Még pedig olyan formában, hogy csökkenteni akarjuk a multilaterális programokban való részvételünk arányát, és növelni akarjuk a bilaterális projekteket.

Mi az értelme annak, hogy Magyarország a kereszténymentés élére állt?

A kereszténység ma a világon a legüldözöttebb vallás, a Föld 80 államában diszkriminálják valamilyen formában a keresztényeket. Ez nem politikai állítás, hanem tény: 2014-ben az összes vallási üldözött 80 százaléka keresztény volt, amely mutató azóta az Iszlám Állam és a Boko Haram terrorszervezetek visszaszorulásával némiképp javult, de még mindig 50 százalék környékén áll. Ez nagyjából 215 millió hívőt jelent. Érdekesség, hogy a második legnépesebb, lelkiismereti okokból vegzált csoport az ateistáké, a harmadik pedig a kisebbségi muzulmán felekezeteké. A keresztényüldözés húsba vágó probléma, ennek ellenére különböző politikai dimenziókban igyekeznek elhallgatni, sőt megcáfolni. Ezek mögött leginkább ideológiai okok húzódnak meg. Szerintem a keresztény kulturális alapzaton szerveződő államoknak erkölcsi kötelességük kiállni az ügy mellett, de a nyugati országok többsége, ahogy a nemzetközi szervezetek se tették meg ezt.

De, hogyan hasznosul ez a társadalom számára?

Az alapelvünk, hogy minden egyes támogatásnak közvetlenül, legalább közvetetten a magyar emberek érdekeit is kell szolgálnia. Egész közösségek megmaradását segítjük Afrikában és a Közel-Keleten, ez pedig sokkal hatékonyabb módszer annál, minthogy ugyanezeket a közösségeket Európában próbáljuk meg integrálni. Ennek a költségeit mi inkább a helyi felzárkóztatásra szánjuk. Azzal, hogy helyben segítünk, és migrációt megelőző programokat indítunk, Magyarország lakosságát mentesítjük a migráció okozta biztonsági kockázatoktól, illetve társadalmi feszültségektől. December elején Etiópiában jártam, ahol a keresztények helyzete mellett az iszlám fenyegetését és az ott táborozó egymillió menekült körülményeit is igyekeztem felmérni annak kapcsán, hogy milyen segítséget tudunk odavinni a túlélésük érdekében, de azért is, hogy ne kelljenek útra Európa felé. A kereszténymentő program nem elhanyagolható értéke az is, hogy egy borzasztóan erős vallásdiplomáciai hálózat épült ki Magyarország körül.

Hogyan látja, lehet egyfajta világméretű mozgalom a kereszténymentésből?

Az egész ügy szempontjából sorsdöntő az Egyesült Államok elköteleződése. A Mike Pence által vezetett alelnöki hivatal már nem sokkal a magyar program elindulása után felfigyelt a kezdeményezésre, egy éve pedig a Fehér Ház be is jelentette azt a politikai szándékot, hogy közel-keleti keresztényeket segítő tervet hoz létre. Ez az elmúlt hónapokban realizálódott. A magyar és az amerikai erőforrások nyilván nem mérhetők össze, viszont a tapasztalatunk rendkívül értékes Washington számára, ezért amerikai kezdeményezésre együttműködési megállapodást kötöttünk az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségével. Ennek lényege, hogy a mi kapcsolati rendszerünk összefonódik az USA kapacitásaival, és így már elképzelhetővé válik az, amelyben alig-alig bíztunk, hogy meg lehet menteni a közel-keleti és afrikai közösségeket.

Milyen kilátások vannak az Európai Unióval való együttműködésre ebben?

Nyugat-Európában politikai alapon elzárkózást érzékelünk, a régi uniós tagállamok ugyanis abban érdekeltek, hogy a migráció erősödjön és szabad utat kapjon. Ez nem csak ideológiai kérdés, hanem gazdasági is: egyszerűen olcsó munkaerőre van szükségük. Ezt az igényt tálalják – szerintem meglehetősen képmutató módon – humanitárius minimumként. Jelenleg az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban ez a fősodor. Ettől a hozzáállástól mi nem tudjuk eltéríteni őket, legfeljebb alternatívát tudunk mutatni abban, hogy az integrációra szánt forrásokat fel lehet használni helyben is. Az uniós választásoknak ez is a tétje.

A Visegrádiak szintjén viszont más a helyzet. A lengyelekkel már közösen dolgozunk egy szíriai ortodox árvaház felépítésén, Szlovákiában a magyar kezdeményezést követve pártok közötti konszenzussal indítottak el egy munkacsoportot, amely a vallásszabadságért és az üldözött keresztényekért dolgozik. Legutóbb a cseh külügyminiszter-helyettessel tárgyaltam a témában.Csehországban ugyan a keresztény szolidaritás nem hívószó, viszont a kormány ugyanazt gondolja a migrációról, amit Magyarország. A régióban tehát jók az esélyek.

Kapcsolódó cikkek