Csaknem kilencmilliárd forintot fizettek ki tavaly jogdíjakra

Tavaly 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel dalok és más zeneművek alkotói vagy a jogutódjaik között az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, ez az összeg 13 százalékkal magasabb a 2017-esnél – derült ki az egyesület közleményéből. Az emelkedés oka elsősorban az, hogy az egyes jogdíjak a piaci változások következtében drágultak: többet fizetnek a rádiók, a televíziók, és az online-bevételek is lassú növekedésbe kezdtek.

A csaknem kilencmilliárdos összegből mintegy 13,5 ezren részesültek több mint 17 ezer szerzemény után. A jogdíjkifizetések 40 százaléka öt évnél nem régebbi, azaz friss slágerekből származik. Csak 2018-ban 1300 felett volt azoknak a szerzőknek a száma, akik újonnan csatlakoztak az Artisjushoz. Érdekesség, hogy az Artisjus által kifizetett jogdíjak nem egész fele (49,8 százalék) került csupán magyar alkotókhoz.

A tavalyi jogdíjpiramis azt mutatja, hogy a hazai szerzők ötöde kap havi 5–50 ezer forint közötti jogdíjat. Az éves szinten 60–600 ezer forintnyi bevétel az egyesület szerint már elegendő ahhoz, hogy a művész részben finanszírozni tudja alkotói tevékenységét. A magyarországi zenészvilág középrétegéhez a havi bruttó 50–500 ezer forint jogdíjbevételhez jutó szerzők tartoznak, ők 8,7 százalékos arányt képviselnek az egy évvel korábbi 7,6 százalékhoz képest. A csúcsra az összes szerző alig 0,7 százaléka jutott fel, ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutnak a műveik után.

Az Artisjust zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők hozták létre azzal a céllal, hogy kezelje a szerzői jogokat. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy minden évben több millió elhangzási adatot vizsgálnak meg, és mérik a zeneművek lejátszásainak számát a felhasználási csatornákon (rádió, tévé, élő zene, online).