Jöhetnek a családi vagyonkezelői alapítványok
A Corvinus Egyetem vezetői és Trócsányi László igazságügyi miniszter a múlt héten jelentették be, hogy a kormány létrehozza a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt, amely a jövőben fenntartója lenne az egyetemnek. A tárcavezető már akkor elmondta, hogy vagyonkezelői alapítványt magáncéllal, családi vagyonok professzionális kezelésére és közcéllal, fenntartói feladatok ellátására is létre lehet hozni a jövőben. Ilyen közcél a Corvinus fenntartása, az induláshoz a magyar állam 380 milliárd forintos vagyont – a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjét – bocsát az alapítvány rendelkezésére. A hozamból kell működtetni az egyetemet, az alapítvány vagyonát nem élhetik fel.
A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat tág teret biztosítana a vagyonkezelői alapítványok működésének. A javaslat szerint egy ilyen alapítvány létesítéséhez legalább 600 millió forintos vagyont kell előteremteni. A vagyonkezelés célja a vagyon megőrzése, gyarapítása és a rendeltetésszerű gazdálkodás lehet. Az új polgári törvénykönyv lehetővé tette a családi alapítványok létrehozását – a most beterjesztett törvényjavaslat ezt a szabályozást egészíti ki. A külföldi példák alapján az alapítvány jogi személyként hosszabb távra, akár generációkat átívelően is alkalmassá tehető a magánvagyonok kezelésére – olvasható az indoklásban.
Nevelési-oktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- vagy ifjúságvédelmi céllal lehet közérdekből alapítványt létrehozni, de nem maradt ki a felsorolásból a kultúra és a sport sem. A közérdekűség további feltétele, hogy a kedvezményezettek köre nyitott legyen. A vagyonkezelői alapítvány ügyvezetői teendőit a legalább öt főből álló kuratórium láthatja el, kötelező lesz a felügyelőbizottság és az állandó könyvvizsgáló megbízása is. A tervezet szerint az alapító ezenfelül köteles kijelölni egy alapítványi vagyonellenőrt, aki a kuratórium és az alapítvány működését ellenőrzi. Vagyonellenőr csak könyvvizsgáló cég, ügyvédi iroda munkatársa vagy egyéni ügyvéd lehet. Az alapító okiratban az alapító meghatározhatja azt a mértéket, amely alá az alapítványi vagyon nem csökkenhet, ilyen határozat hiányában a 600 millió forintos tőkeminimumot szabja meg a javaslat. Ha az alapítvány vagyona e szint alá csökkent, a kedvezményezetteknek járó juttatásokat arányosan mérsékelni kell, vagy akár teljes mértékben vissza lehet tartani.
A német nyelvterületen nagy múlttal rendelkező Privatstiftungok vagy magánalapítványok mintájára hazánkban is régóta megfogalmazott igény a hasonló jogi személyek létrehozásának lehetősége. A törvényjavaslatban megfogalmazott keretek jó kiindulási pontként szolgálhatnak, ám ezzel együtt az adózási környezet és például a bizalmi vagyonkezeléshez fűződő viszony részletszabályainak kialakítása határozhatja meg az új alapítványi forma elterjedését – állapította meg Erdei Márton, a Deloitte Private szenior tanácsadója. Látva a nagy múltú osztrák és liechtensteini magánalapítványokkal szemben megfogalmazott kritikákat, a túlszabályozott környezet és a körülményes döntéshozatali mechanizmus súlyos gondokat okozhat – tette hozzá.
