Kedvező képet rajzol az Európai Bizottság

Fél százalékponttal emelte a tavalyi évre szóló GDP-növekedési várakozását az Európai Bizottság (EB) az őszi előrejelzéséhez képest: tavaly mintegy 4,8 százalékkal bővülhetett a magyar gazdaság. Az idei és a 2020-as előrejelzésen azonban nem javítottak, továbbra is 3,4, illetve 2,6 százalékos bővülést várnak a bizottság közgazdászai. Országokra lebontott adatokat a téli időszakban korábban nem publikált az EB. A beruházásokat a lakáspiac magára találása és a prociklikus gazdaságpolitika támogatta, míg a masszív fogyasztásbővülés a magas béremelkedésnek köszönhető. A jelentés hangsúlyozza, hogy miközben a belső folyamatok az infláció emelkedését okozzák, a külső környezet 3 százalék körül tarthatja a fogyasztói árindexet.

A beruházási dinamika, a projektek átcsúszása miatt lehet idén 3,4 százalék körüli az EB előrejelzése – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, aki 3,6 százalékos GDP-növekedést prognosztizál az idei évre. A 0,2 százalékpontos eltérés azonban nem számít jelentősnek, az alapfolyamatok hasonlók, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank decemberi elemzésében is 3,5 százalékos bővüléssel kalkulált 2019-re. Az ING Bank szakértője szerint a pótlólagos fogyasztás kifutása az egyik fő belső tényezője az idén várható alacsonyabb növekedésnek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a bizottsággal megegyező, 4,8 százalékos növekedést vár 2018-ra, idén viszont szerinte 4 százalék felett maradhat a dinamika, 4,2 százalékos GDP-bővülésre számít. Az eltérést a tavalyi lakásátadások 2019-re tolódásával, a 4 százalék felett bővülő fogyasztással, a beruházások áthúzódásával és a masszív béremelésekkel indokolja az elemző. Suppan Gergely felhívta a figyelmet, hogy átlagosan 3 százalékponttal gyorsabban nő a magyar gazdaság, mint az Európai Unió átlaga, ami gyors felzárkózást mutat.

Nincs nagy szükség növekedésösztönzésre, mód nyílhat tartalékolni, ugyanakkor érdemes lehet

4 százalék felett tartani a növekedés ütemét – fejtette ki Virovácz Péter. A tervezettnél várhatóan számottevően jobb tavalyi hiányadatnak köszönhetően bármilyen további lépés nélkül 160 milliárd forintnak megfelelő plusz költségvetési mozgástere van a kormánynak. Ha az infláció magasabb lesz a tervezettnél, az annyival emeli az áfabevételeket, hogy nem kizárt: 200-250 milliárd forint pluszforrás állhat rendelkezésre pusztán a makroadatok kedvező alakulásának köszönhetően. Az ING Bank vezető elemzője szerint a külső környezet nagy léptékű romlása esetén 2,2 százalékos GDP-arányos deficit sem okozna problémát. Suppan Gergely ehhez azt fűzte hozzá, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentésének januárra hozása és a minimálbér

9 százalékos emelése ellensúlyozhatta volna a külső környezet romlását, jelentős kiigazításra viszont így sincs szükség, egy kisebb adócsökkentéssel ellensúlyozható a begyűrűző dekonjunktúra.

Romlottak az uniós kilátások

Fél százalékponttal, 1,5 százalékra rontotta az unió idei gazdasági növekedési kilátásait az Európai Bizottság. Tavaly 1,9 százalékkal emelkedhetett a GDP – ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint az őszi előrejelzés –, míg 2020-ra már felpattanó, 1,7 százalékos bővülést prognosztizálnak. Az EB közleménye hangsúlyozza: az EU gazdasága immár hetedik éve emelkedik, ám az idén alacsonyabb ütem várható, és nagy a bizonytalanság. | VG