Csökken az inflációs nyomás a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban, emiatt megfordulhat a monetáris szigorítás trendje. Csak januárban tíz hasonló gazdaság esetében becsülte úgy a JPMorgan, hogy lazulni fog a monetáris irányvonal, a Bank of America szerint 2009 óta nem voltak ennyire galamblelkűek a jegybankárok. A Nomura Holdings elemzői januárban beszéltek arról, hogy a fejlett gazdaságokban beköszönthet a defláció kora. Egyelőre Ázsiában a leglátványosabb a jelenség.
Indiában már defláció volt januárban, az árak 0,3 százalékkal csökkentek decemberhez képest. Múlt héten az elemzők megdöbbenésére a jegybank 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, mivel úgy látta: a deflációs trend nem csak átmeneti.
A Nomura szakértői szerint több ázsiai jegybank is követheti az indiai példát.
A lengyel árindex fél éve esik, januárban már csak 0,9 százalék volt éves és 0,1 százalék havi bázison: ugyan korábban több elemző megjósolta a jegybank kamatemelését, ám vélhetően ez még egy ideig nem lesz téma. Csehországban januárban óriási meglepetésre gyorsult az infláció, így az elemzők szerint egy kamatemelés még belefér a jegybanknak. Ám az sem lenne meglepetés, ha elmaradna, mivel még nem látni pontosan, hogy az árindex felfutását átmeneti tényezők okozták-e.
A jelenséghez hozzátartozik, hogy nem mindegyik fejlődő és feltörekvő gazdaságban gondolkodnak kamatvágáson. A török jegybank egy ideig biztos hogy szinten tartja a 24 százalékos kamatot, mivel a hitelezésből felpörgetett és túlhevült török gazdaság recesszióba csúszott, az árindex 20 százalékra csökkent az év végére. A román gazdaság hasonló cipőben jár, épp hűlni kezdett, az árindex csak tavaly év végére csökkent megnyugtatóan a 4 százalékos szint alá. Ezek azonban országspecifikus helyzetek, a legtöbb jegybank más problémákkal néz szembe. A Morgan Stanley friss tanulmánya szerint a fejlődő és feltörekvő gazdaságok 80 százalékában az infláció a tízéves átlag alatt marad, 70 százalékuknál pedig a jegybank vagy változatlanul hagyja, vagy még csökkenti is az alapkamatot.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
