Milliárdokból becsülik meg a bajnokokat
A z elmúlt három évben több mint 5,2 milliárd forintot fizetett ki az állam olimpiai és a nemzet sportolóinak utalt járadékként – közölték a Világgazdaság érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sajtóosztályán. Kifejtették, hogy 2016-ban, 2017-ben és tavaly mintegy 850-880 személy részesült olimpiai,
edzői, valamint özvegyi járadékban, a pontos szám az elhalálozások miatt és az új járadékra jogosultak belépésével hónapról hónapra változik. 2016-ban 1,596, 2017-ben 1,745, tavaly pedig 1,874 milliárd forintot utaltak ki.
Az összeg növekedése abból adódik, hogy a 2004. évi sporttörvény szerint a járadék mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – bruttó átlagkeresetéhez arányosuló összeg. Ez a 35. életévüket betöltő olimpiai bajnokok esetében tavaly 297 ezer forint, az ezüstérmeseknél az összeg 70 százaléka, 207,9 ezer forint, a bronzérmeseknél pedig az első helyezett járadékának 50 százaléka, 148,5 ezer forint volt – részletezték az Emminél. A nemzet sportolói tizenketten vannak, 60 év feletti sportemberek, a havi járadékuk 2015 óta 630 ezer forint.
A 2019-es költségvetésbe eredetileg 1,9 milliárd forintot terveztek be a járadékok folyósítására, de mivel januártól változott a rendszer, 3,6 milliárdra nőtt a forrásigény, amelyet a büdzsé tartalékaiból fedeznek. A törvénymódosítás főként a többszörös olimpiai bajnokokat érinti, akik ez évtől minden aranyérem után ugyanakkora összeget kaphatnak. A korábbi szabályozás szerint a második, a harmadik és a negyedik aranyérem után plusz 20, 40 és 60 százalék járadékot, az ötszörös olimpiai bajnokok, így Egerszegi Krisztina és Keleti Ágnes, az eredeti összeg dupláját kapták. Az idén azonban esetükben a kétszeres szorzó helyébe az ötszörös lép.
Az Emmi arra nem tért ki, hogy a sportolók olimpiai eredménye után járó egyszeri jutalom összege emelkedik-e a 2020-as tokiói olimpiáig. A tavalyi pjongcsangi téli és a 2016-os riói nyári játékok idején is érvényben lévő rendszer szerint az egyéni versenyszámok magyar dobogósai 35, 25 vagy 20 millió forintot kaphattak, de még a negyedik–nyolcadik helyezettek markát is 15, 10, 8, 4 és 2 millió forint ütötte. A páros versenyszámoknál 31,5, 22,5 és 18 millió forintot „fizet” az érem, az egyéni sportágak három–nyolc fős csapatversenyszámainál 28, 20 és 16 milliót, a csapatsportágaknál és az egyéni sportágak kilenc fő feletti csapatversenyszámainál ez az összeg 24,5, 17,4, valamint 14 millió forint. Így a tavaly februári dél-koreai szereplés 202 millió forintot hozott a konyhára a rövid pályás gyorskorcsolyázóknak, a legtöbbet, 50 milliót Liu Shaolin Sándornak, aki amellett, hogy az 5000 méteren olimpiai bajnok férfiváltó tagja volt, egyéniben 500 és 1500 méteren ötödik, 1000 méteren pedig nyolcadik lett.
