A gabonakivitel rontotta az egyenleget

Míg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjából származó árbevétel 2,2 százalékkal, 8,69 milliárd euróra csökkent, addig az import értéke 4,1 százalékkal, 5,82 milliárd euróra emelkedett 2018-ban, az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege így 424,7 millió euróval, 12,8 százalékkal, 2,87 milliárd euróra esett vissza – összegezte a tavalyi adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Mennyiségben kifejezve az export 3 százalékkal volt kevesebb, míg az import 3,9 százalékkal nőtt. Az exportárak 0,9 százalékos emelkedése meghaladta az importárak 0,3 százalékos bővülését.

A külkereskedelmi egyenleg visszaesése gyakorlatilag a gabonafélékre vezethető vissza – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Ez a 2017-es terméssel függ össze, amikor az előző évinél több mint 2,5 millió tonnával kevesebb gabonát takarítottak be, de a dunai hajózási nehézségek is visszavetették a kivitelt. Az AKI összefoglalója szerint is a gabonaféléknél volt a legnagyobb exportérték-csökkenés a nagy árucsoportok közül: a tavaly elért 1,16 milliárd eurós bevétel 25 százalékkal, 377,1 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az olajos magvak kivitelének értéke 71,9 millió, a gyümölcsféléké 54,1 millió, a cukor- és cukorkakivitelé pedig 43,6 millió euróval maradt el a 2017. évi szinttől.

A sikertermékek, mint például a baromfihús, az állati takarmányok és a dohányfélék, továbbra is jól teljesítenek – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán. A dohánytermékeknél 56,8, a baromfihúsnál 23,1 százalékos volt az exportárbevétel bővülése. A napraforgó exportárbevétele úgy emelkedett 9,1 százalékkal, hogy csaknem 21 százalékkal esett a termék ára, ám 37,7 százalékkal több került a külpiacokra.

A szakértő szerint a sertéságazattól tavaly sem várhattunk csodát: az áruhiány tartós volt a belföldi piacon, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a sertéshúskivitel 5,8 százalékkal, 133,5 ezer tonnára csökkent, a behozatal pedig 12,9 százalékkal, 171,7 ezer tonnára nőtt, és mintegy 30 millió eurós volt a passzívum. A sertéspiacon súlyos gondokat okozott az afrikai sertéspestis is, emiatt bizonyos piacokat át kellett strukturálni, ami nem ment egyik napról a másikra.

A vágóhidak importkényszerében idén sem lesz változás, de az Ersténél arra számítanak, hogy hamarosan elindulhatnak fölfelé a sertésárak. Miután Kínában tombol a sertéspestis, és tömegesen kell kivágni az állatokat, vevőként jelennek meg a világpiacon, felfelé tornászva az árakat. Az elmúlt hónapokban nagymértékben feltöltődött európai sertéshúsraktáraknál márciusban már látszanak a készletcsökkenés jelei, ami kedvezően fog hatni a sertésárakra – mondta Fórián Zoltán. Ugyanez a hatás feljebb tolhatja a baromfiárakat is, mivel a kieső sertéseket baromfihússal helyettesítik, és növelik az importjukat.

Importoldalon leginkább az állati takarmány értéke nőtt, 53,6 millió euróval, de az ital, szesz, ecet árucsoport importértéke 43,8, valamint a cukrászati termékek 41 millió eurós növekedése is számottevő – az utóbbinál feltűnő a pékáru-behozatal 16,6 százalékos bővülése.

A gabonaexport csökkenése automatikusan magával hozza a feldolgozott termékek arányának növekedését a kivitelben, de ez a trend ettől függetlenül is tartósnak tűnik – hangsúlyozta Fórián Zoltán. Az AKI adatai szerint a feldolgozatlan termékek 2010–2012 között az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, 2016-ban már csak 31, tavaly pedig 29 százalékát. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30 százalék körül alakult, 2017-ben és 2018-ban 32-33 százalék volt. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2012-ig 31-32 százalékot tett ki, 2013-ban 35, 2016-ban 39 százalékot ért el, tavaly pedig 38 százalék volt.