A külkereskedelem recessziós faktor

A válság gyakorlatilag még most is tart, mivel a gazdasági növekedés elsősorban egy szűk rétegnek kedvez, az aranyévek akkor köszönthetnek be, ha a társadalom egésze profitál majd a fejlődésből – mondta lapunk kérdésére Carlota Perez, a London School of Economics (LSE) oktatója, a Kondratyev-ciklus szakértője. A krízist várhatóan egy olyan esemény zárhatja le, amelynek a hatása globálisan, minden országban – így Magyarországon is – érezhető lesz. A közgazdász felsorolása szerint jöhet egy újabb pénzügyi válság, amely a hatalmasra duzzadt adósságállományokhoz köthető, lehet politikai radikalizáció következménye, a klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófa, mint például egy árvíz New Yorkban vagy akár egy háború is. Nem feltétlenül kell katasztrófának bekövetkeznie ahhoz, hogy felnyíljon az emberek szeme, és új irányba fejlődjön a gazdaság, ehhez akár egy enyhébb károkat okozó recesszió is elegendő lehet – magyarázta Carlota Perez. Már tíz éve tart a mostani, bizonytalan időszak, ami többé-kevésbé megegyezik az előző, hasonló átmenet hosszával, a 30-as évek válsága után tizenöt évig tartott, míg magához tért a világ. Az LSE kutatója kifejtette: semmi sem garantálja, hogy beköszöntenek az aranyévek, és évtizedekig tartó fellendülést hoznak, ám ami egyértelmű, hogy a technológiai fejlődés lesz a békés gyarapodás hajtóereje.

Mivel Magyarország kis, nyitott gazdaság, ezért a globális fellendülésnek érdemi szerepe lehetett abban, hogy jól teljesített a gazdaság, ám nem magyarázza az egész teljesítményt – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A külkereskedelem hozzájárulása a GDP-növekedéshez mutatja meg a legjobban, hogy milyen összhangban van a világ és a hazai gazdaság alakulása, igaz, a belső fogyasztás importigénye is befolyással van az adatok alakulására. Regős Gábor hozzáfűzte: az export növekedéséhez elengedhetetlen a külső kereslet bővülése, de a belső kapacitásoknak is rendelkezésre kell állniuk.

A világgazdasági dekonjunktúra hatása attól függően érvényesülhet Magyarországon, hogy milyen mértékű lesz a lassulás, és milyen csatornákon érkeznek a problémák – hangsúlyozta a Századvég elemzője. A korábbihoz képest vélhetően sokkal kevésbé lesz súlyos egy válság hatása, hiszen a háztartások, a vállalatok és az állam pénzügyi helyzete is kedvezőbb, mint a 2008-as válság előtt, de az ország nyitottságára való tekintettel a külső sokkok hatása természetesen megjelenik a magyar termékek iránti keresletben. Regős Gábor szerint Magyarország ellenálló képességét erősíti, ha nő az államadósság belső finanszírozásának aránya, a külső sokkot a belső keresletet élénkítő intézkedések ellensúlyozzák, a nem konvencionális monetáris politikai eszközök élénkítik a gazdaságot, és új felvevőpiacok jelennek meg a magyar külkereskedelemben.