A magyar költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 46,9 százalékát osztotta újra 2017-ben különböző kiadások formájában. A V4-es tagállamok között idehaza volt a legnagyobb az újraelosztás mértéke az Eurostat most megjelent adatai szerint. Ugyanez az arány az EU 28 tagállamában 45,8 százalék volt, vagyis uniós összehasonlításban nem túl magas a magyar adat – igaz, nem mindegy, hogy mekkora GDP-ről beszélünk. Az uniós államok kiadásait funkciókba sorolták, ebből kiderül, hogy a magyar állam költi arányaiban a legtöbbet a közigazgatásra, de kiemelkednek a rendvédelmi kiadások is. A hazai büdzsé legnagyobb elmaradása a szociális védelem és az egészségügy terén van.
Az Eurostat szerint 2017-ben a magyar állam a saját működésére – törvényhozás, közigazgatás – a kerek 8 százalékát költötte, ami lényegesen meghaladja az uniós átlagot (5,8 százalék), de kiemelkedik a környező országok közül is. A 8 százalékos kiadással a magyar állam a harmadik legdrágábban működő uniós tagállam, ennél nagyobb GDP-arányos kiadást csak Olaszország és Izland produkált. A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi ajánlásaiból tudható, hogy eközben a magyar közigazgatás bérei csak az uniós középmezőnyben vannak, vagyis mérete és hatékonytalansága miatt drága a hazai bürokrácia működése – ezért is van immár harmadik évtizede a versenyképességi programok célkeresztjében a magyar bürokrácia csökkentése. Évi 2 százalékpontos csökkenés – amivel elérnénk az uniós átlagot – mostani árakon számolva évi 800 milliárd forint megtakarítást eredményezhetne.
A magyar állam messze az átlag felett költ gazdaságfinanszírozásra, állami vállalatokra: míg az unióban a GDP átlagosan 4 százaléka megy erre a célra, nálunk 7,1 százalék – derül ki az Eurostat adataiból. Versenyképességi szempontból a magas állami kiadási arány is inkább hátrány, hisz ezzel sok olyan terhet vesz magára az állam, amelyet olcsóbb és versenyképesebb lenne a piacra bízni. A magyar szintet egyetlen más uniós tagállam sem közelíti meg, a második legmagasabb GDP-arányos kiadást gazdasági ügyekre Belgium fordítja, ott 6,3 százalék ment el gazdasági célokra.
A magas közigazgatási és gazdasági kiadásokat más területeken kell megspórolni: az összevetés alapján a legnagyobb vesztes a magyar egészségügy, hisz az állami kiadások mértéke idehaza 4,8 százalék volt, szemben az unió 7 százalékával. Régiós összehasonlításban nálunk Szlovákia és Csehország is lényegesen többet költ (7,5, illetve 7,1 százalékot), a magyar egészségügyi kiadás a lengyelekével azonos, és némileg meghaladja Románia 4,3 százalékos GDP-arányos egészségügyi kiadásait.
Az oktatási kiadásokat nézve sokkal jobban teljesít Magyarország: az 5,1 százalékos GDP-arányos ráfordítás magasabb az uniós átlagnál, sőt a V4-országokénál is, de még Ausztriát (4,8 százalék) is megelőztük.
Szociális védelemre 2017-ben Magyarország a GDP 14 százalékát fordította, ezzel a régiós középmezőnyben van, ám elmarad az uniós átlagtól, amely 18,8 százalék. A szociális kiadásokon belül a legnagyobb súlyt mindenütt az állami nyugdíjrendszerek teszik ki, az Eurostat szerint erre a célra idehaza a GDP 7 százalékát fordították, ami a régióban is a legkisebb kiadásnak számít. Az alacsony kiadás egyszerre következménye az alacsony nyugdíjaknak és a viszonylag magas korhatárnak, ám ha arra gondolunk, hogy a következő évtizedekben a társadalom elöregedésével ezek a kiadások mindenütt nőni fognak, Magyarország viszonylag jobb helyzetben van – igaz, ennek ára az alacsony ellátás.
