Hét százalékkal emelkedhetne a termelékenység a Magyar Nemzeti Bank javaslataival

A termelékenység 7 százalékos növekedésére lenne szükség a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban ahhoz, hogy a magyar gazdaság felzárkózása hosszú távon fenntartható legyen – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagjából. Ehhez mintegy 26 intézkedési pontot fogalmaztak meg a jegybank szakértői, ezeket hat csoportra osztották.

Az első csoport a beruházások fokozásáról szól, ennek keretein belül az egyik legfontosabb a beruházási adókedvezmény mostani, félmilliárd forintos összeghatárának 100 millió forintra leszállítása lehet, amivel már nemcsak a közepes méretű vállalkozások, hanem a kis cégek is kaphatnának visszatérítést, ha fejlesztésekbe fognak. Az MNB a javaslathoz megfogalmazott kommentárjában kifejti, hogy a jelenlegi értékhatár túl magas a szolgáltató szektornak, ahol a tudásintenzív fejlesztéseket is ösztönözhetnék a kedvezőbb feltételek. Ezt jól tükrözi, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2017-es adatai szerint fejlesztési adókedvezményt 96 százalékban nagyvállalatok érvényesítenek, illetve a nagyvállalatok közül szinte mindegyik ipari cég. Lényeges javaslati pont, hogy nemcsak a társasági adóból kapna a kkv-szektor visszaigénylési lehetőséget, hanem az iparűzési adóból is visszaigényelhetnék a vállalkozások a fejlesztési visszatérítést. Ez azért lényeges, mert míg társasági adót csupán a jövedelmező vállalkozások fizetnek, addig az iparűzési adót minden cégnek meg kell fizetnie. A jegybank egyik javaslata szerint a kkv-k vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnának bérfejlesztési célra, ha nehezen tudják kigazdálkodni a minimálbér-emelések miatt növekvő bértömeget.

Már évek óta sokszor hangoztatott probléma, hogy a kkv-k öröklése nem megoldott, erre az osztalékadó átmeneti elengedésével reagálna az MNB. Mivel a hazai vállalati szféra rendkívül elaprózódott nemzetközi összehasonlításban, ezért nem tud megfelelő mérethatékonysággal működni. Ezt a felvásárlások és a fúziók elősegítésével oldanák meg a jegybanki közgazdászok. Az elaprózódás megszüntetésére másik módszerként a hálózatosodást hozzák fel a szakértők, a klaszterek felépülésére három intézkedést javasolnak. Az induló fázisban menedzsmenttámogatást kapnának a vállalkozások, a fejlődés időszakában közös projekteket és beruházásokat valósíthatnának meg – ez méretgazdaságos működést és nagyobb pályázatokhoz való hozzáférést is jelentene –, a harmadik fázisban pedig közös menedzsment irányíthatná a cégeket, és kutatás-fejlesztési részleget is együtt hozhatnának létre. Ahhoz, hogy a hálózatosodás sikeres lehessen, mentorprogramokra van szükség, az állami lehetőségek (mint például az uniós pályázatok, mintaprogramok) népszerűsítése, az információk vállalkozásokhoz eljuttatása, valamint az innovációs kapacitás bővítése is elengedhetetlen.

A modernizált cégstruktúrának a startupokat is segítenie kell az MNB javaslatai szerint, ehhez inspiráló környezet kialakítására van szükség. Kedvező hitelfelvételi lehetőséget kellene nyújtani a fiatal vállalkozóknak, co-working irodákat kellene létrehozni, és fontos szerepet szánnak az akcelerátorprogramoknak és az inkubátoroknak is. A vállalkozói kedvet azzal serkentenék, hogy a cégek az első három évben mentesülnének a társasági adó fizetése alól. Lényeges ehhez hozzáfűzni, hogy a startupok az első éveikben jellemzően nem termelnek profitot, így ez nem számít jelentős kedvezménynek, ám az MNB javaslatában felhozza az észt példát – az északi országban európai mércével szemlélve is jelentős startupélet folyik –, ahol a cégalapítás után csak osztalékkifizetés esetén kell adózni. A jegybanki javaslatcsomag a digitalizáció fontosságára is felhívja a figyelmet: elsősorban vállalati honlapok létrehozásával, a digitális infrastruktúra fejlesztésével és a vállalatirányítási rendszerek (CRM) integrációjával lehetne fejleszteni a cégek termelékenységét.

A termelékenységet

26

ponton javítaná az MNB