Ugyan a globális gazdaság lassabban növekedhet a következő időszakban, mint az elmúlt években, azonban a magyar gazdaság idén még 4 százalék közelében bővülhet – mondta a Világgazdaság kérdésére Kovács Árpád, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanára, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke.
A nemzetközi szervezetek szerint az gazdasága 2 százalék körül növekedhet, azonban a visegrádi és a balti országok nélkül mindössze 1 százalékos lenne a dinamika – hangsúlyozta Kovács Árpád. Dél-Európa a korábban vártnál erőteljesebb lemaradást mutat, ez a tényező sem segíti az EU egészének jó teljesítményét. Mivel Magyarország szoros kapcsolatban van az uniós országokkal, különösen Németországgal, a külkereskedelmi kapcsolataink túlnyomó többségét az unió országaival bonyolítjuk, ezért nekünk is érdekünk Európa jó gazdasági teljesítménye. A nyugati országokat érintő lassulás idővel nálunk is jelentkezni fog, azonban a tíz évvel ezelőttihez képest sokkal jobb állapotban van a gazdaság – a hiány 3 százalék alatti, az adósságráta csökkenő pályán van és a gazdaság fejlődése is jó irányba mutat –, ez tompíthatja a válság begyűrűzésének erejét. Az SZTE oktatója szerint az uniós források nélkül is meglehet a 3 százalékos GDP-növekedés. Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy egyetemi tanárként mondta el lapunknak a véleményét, és nem a KT vezetőjeként – a testület hivatalos véleményét májusban ismerhetjük meg.
Mivel a foglalkoztatottak számát már nem lehet tovább növelni, ezért intenzív fordulatra van szükség – emelte ki Kovács Árpád. A német hatékonyság harmada a magyar, vagyis nagy tere van annak, hogy javítsunk a termelékenységen. Az egyetemi oktató hozzáfűzte: az extenzív bővülésről az intenzív növekedésre való átálláshoz számos intézkedés szükséges, amelyeket az erre illetékeseknek kell kidolgozniuk. Kovács Árpád összegzése szerint középtávon a potenciális, 3 százalékos növekedés körül alakulhat a magyar gazdaság dinamikája. Amennyiben az unió gazdasága átlagosan 1 százalékkal, Magyarországé pedig 3 százalékkal bővül, megvalósul a korábban célként kitűzött 2 százalékpontos növekedési előny, amely hosszú távon biztosítja a felzárkózást.
