Óriási pörgés: 5 százalék fölé erősödött a GDP-növekedés Magyarországon

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2018 IV. negyedévében 5,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,9, az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal nőtt. 2018-ban a GDP volumene 4,9 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

A KSH szerint 2018 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP volumene 5,1 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt IV. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata 0,1 százalékponttal nagyobb volumennövekedést jelez, amit elsősorban a szolgáltatások kedvezőbb teljesítménye magyaráz.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 8,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipar teljesítménye 4,1, ezen belül a feldolgozóiparé 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten.

A gép és gépi berendezés gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyikében bővült a teljesítmény. Az építőipar hozzáadott értéke 20 százalékkal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés történt.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,9 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (7,9 százalék) érte el. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 7,3 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 5,3, a szállítás, raktározásé 3,7 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2 százalékkal növekedett, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2018. IV. negyedévi, 5,1 százalékos növekedéséhez

a szolgáltatások 2,3, az építőipar 0,9, az ipar 0,8 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,9 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb.

A háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal nőtt, ezen belül a legtöbb kiadási csoportban szintén volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, a szabadidő, kultúra, a hírközlés, valamint a közlekedés esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1 százalékkal bővült, a közösségi fogyasztásé lényegesen, 7 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,3 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,6 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a IV. negyedévben 17 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágakban (feldolgozóipar, szállítás, raktorázás és ingatlanügyletek) emelkedett a beruházási volumen.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal nőtt.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 394 milliárd forint aktívum keletkezett, deficites áruforgalmi egyenleg mellett.

Az export volumene 5,6, az importé 8,2 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 6,6, a behozatal 8,8 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 2,0, importja 5,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2018. IV. negyedévi 5,1 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,8, a bruttó felhalmozás 5 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

A gyorstájékoztató szerint 2018 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 1 százalékkal nőtt. A termelési oldalon az építőipar bruttó hozzáadott értéke 1,2, a mezőgazdaságé 1,0, az iparé 0,9, a szolgáltatásoké 0,8 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,1, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,3 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 1,1 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,7 százalékkal bővült. A külkereskedelemben az export 3,6, az import 1,7 százalékkal emelkedett.

Az első becslés szerint 2018-ban az előző évhez képest a GDP értéke folyó áron 42 073 milliárd forint volt, volumene 4,9 százalékkal bővült. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 5 százalékkal emelkedett.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 23, a mezőgazdaságé 5,3 a szolgáltatásoké 4,4, az iparé 3,2 százalékkal nőtt.

A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 2,4, az építőipar 0,8, az ipar 0,7, a mezőgazdaság 0,2 százalékponttal járultak hozzá.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 2,1 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás 3,7 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás is 17 százalékkal magasabb lett. Az export 4,7, az import 7,1 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,6, a bruttó felhalmozás 3,9 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

A gazdaság jövőbeli kilátásai érdemben nem változtak

A KSH az előzetes adatközlését ismételten felfelé revideálta (részben a szolgáltató szektor, részben az ipari termelés miatt), így a hazai GDP 2018 harmadik negyedévében 4,9 százalékkal bővült éves bázison, vagyis a második negyedév után a harmadik negyedév is hasonló, 15 éve nem látott növekedési ütemet hozott – olvasható az ING kommentjében.

A felhasználási oldalt nézve a legfőbb húzóerő a belföldi felhasználás maradt:

ez önmagában 6,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ugyanakkor ezt a teljesítményt a külső kereslet – főleg az export bővülésének jelentős visszaesése miatt – közel 1,7 százalékponttal mérsékelte.

A belső keresleten belül a háztartások végső fogyasztása a korábbinál alacsonyabb mértékben bővült, ezt viszont ellensúlyozta a beruházások növekedése és a jóval kisebb mértékű készletcsökkenés.

Összességében tehát nagy meglepetést nem látunk, de a fogyasztási dinamika mérséklődése is azt jelzi, hogy a gazdaság lassan alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolhat. Valamint az is egyértelmű, hogy a jelenlegi rendkívüli mértékben kiegyensúlyozatlan növekedési struktúra miatt a jelenlegi gazdasági teljesítmény hosszú távon nem fenntartható.

– tette hozzá az ING.

A termelési oldalon az ipar és a szolgáltatószektor lassuló bővülését ellensúlyozta az építőipar továbbra is dinamikus növekedése és a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások 2,2, míg az ipar és építőipar együtt 1,7 százalékpontot magyaráz a növekedésből. További érdekesség, hogy egyre nagyobb a termékadók- és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben.

Előre tekintve az elmúlt két igazán remek negyedév ellenére úgy véljük, hogy a gazdaság jövőbeli kilátásai érdemben nem változtak. A jelenlegi növekedési szerkezet tartósan nem fenntartható és egyensúlytalanságokhoz vezet. A külső környezet alakulása és a belső kapacitáskorlátok együttesen az idei év egészére várt 4,8 százalékos GDP-növekedést 3,8 százalékra mérséklik 2019-ben.