Stabilitást adna a teljes belföldi finanszírozás
Egy válság esetén sokkal olcsóbb az államadósság finanszírozása, ha az teljesen belső forráson, a lakossági megtakarításokon alapul – reagált a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos javaslatcsomagjának egyik fő pontjára. Ha viszont nem lesz gazdasági visszaesés, kicsit drágább lehet a finanszírozás, mivel a lakossági papírokat magasabb kamattal kínálja az állam, mint az intézményi befektetők számára elérhető magyar állampapírt és diszkontkincstárjegyet. A szakértő hozzátette: válság esetén stabilitást is biztosít az országnak a belső forrásra történő áttérés. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy ha az állam meg tudja teremteni a belső forrásokat, jól járhatunk, hiszen ez kockázatmentesebb finanszírozást jelent. Amíg ez nem valósul meg, marad a vegyes finanszírozás.
A belső finanszírozás költsége tehát attól függ, hogy milyen áron, milyen kamatszint mellett teremthető elő megfelelő mennyiségű hazai forrás, és mekkora a külföldi forrás költsége – magyarázta lapunknak Regős Gábor. Ennek meglépése nem valósítható meg egyik napról a másikra. A hosszadalmas folyamatban a megtakarításokat az adósságfinanszírozásba kellene becsatornázni, amit akkor lenne érdemes meglépni, ha nem lényegesen drágább, mint a vegyes finanszírozás. A reálkamatok emelésével ösztönözhető a lakosság arra, hogy a készpénz tartása helyett állampapírt vegyen. A Századvég közgazdásza szerint az a kérdés, hogy mekkora kamatok mellett döntenek úgy az emberek, hogy a párnaciha helyett állampapírban tartják a pénzüket. Török Zoltán szerint nem feltétlenül olcsóbb a kizárólag belső finanszírozás, a belföldről finanszírozott adósság arányának emelkedése a hitelminősítőknél is jó pont lehet, ami a magyar kötvények felminősítését jelentené. Ez olcsóbbá tenné a külső források bevonását, így az a furcsa helyzet alakulna ki, hogy ténylegesen nem finanszírozná magát az állam külföldről, mivel a belső piacon értékesíti az állampapírokat. A Raiffeisen Bank elemzője rámutatott, hogy nemcsak az adósságráta lényeges a hitelminősítés szempontjából, hanem más tényezők is – így például a GDP-növekedés –, ezért nem véletlen, hogy a velünk egy szinten álló Olaszországban negatív kilátások vannak érvényben, míg Magyarország besorolása stabil.
Olaszországban hagyományosan magas a belső finanszírozás aránya, azonban annak ellenére, hogy ez nálunk is teljesülhet, nem lehet párhuzamot vonni a két gazdaság között más szempontból – fejtette ki Török Zoltán. Regős Gábor szerint az olaszok elsősorban a külső kereslet hiánya miatt fektetnek nagy hangsúlyt a belső finanszírozásra. A másik, magas belső finanszírozású országban, Japánban kifejezetten stabilitást ad a belső finanszírozás magas aránya, igaz, ebben a jegybanknak is kiemelkedő szerepe van. A Századvég elemzője hozzátette: a stabilitást mutatja, hogy a GDP-arányosan 200 százalékos államadósság mellett sem omlik össze a gazdaság.
Nehéz technikailag kivitelezni a teljes belső finanszírozást
A devizakötvényeket vissza lehet vásárolni, és az intézményi kamatokat le lehet nyomni, ami emelhet a lakosság finanszírozási arányán, de a másodlagos kötvénypiacon így is vásárolhatnak magyar állampapírokat a külföldiek – fejtette ki a tervezet technikai kérdésével kapcsolatban Török Zoltán. Regős Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy 2041-ben jár le az utolsó dollárban kibocsátott államkötvény – jelenleg egymilliárd dolláros az állomány –, ezt azonban korábban is visszavásárolhatja az állam. A technikai akadályok miatt nem is a kiszorítás lehet a cél, hanem hogy meg tudjuk oldani a belső finanszírozást – tette hozzá az elemző.
