Miben különbözik a kutatás-
fejlesztés a gazdaság más ágazataitól?
Egy jól működő gazdaságban a kutatás-fejlesztésnek (k+f) rendkívül fontos szerepe van, ez az ágazat gondoskodik ugyanis az új tudás megteremtéséről. Több komponensből áll: a felfedezést célzó kutatásokból, az invenciókat, találmányokat teremtő alkalmazott kutatásokból és a termékfejlesztésekből. A felfedezések hozzájárulnak, hogy megismerjük a világot, de közvetlen haszon csak évtizedek múltán származik belőlük, ráadásul gyakran nem is az profitál, aki a felfedezést tette. Egy találmány már önmagában is rendkívül hasznos lehet, de csak akkor, ha szabadalommal védjük le. Szellemi és szabadalmi tőke egyaránt szükséges egy vállalat sikeréhez, azt azonban nem tartom jó gyakorlatnak, hogy a szellemi tőkénk termékeit csupán publikáljuk, de nem hasznosítjuk, mivel így mások húznak hasznot belőle.
Hogyan ültethetők át a találmányok a gyakorlatba Magyarországon?
Ehhez egy innovációs ökoszisztéma kell, amely segíti a felfedező kutatásokat, és teret ad az innovációnak. Fontos tudatosítani, hogy nem állhatunk meg a felfedezésnél, tovább kell gondolni, meg kell találni a hasznosíthatóságát, és szabadalommal kell levédeni.
Mekkora multiplikátor hatása van a kutatás-fejlesztésnek? Hányszorosa a k+f termelékenysége a mezőgazdaságnak, és mennyivel nagyobb hasznot hoz az iparhoz képest? Mekkora az előnye a szolgáltatásokhoz képest?
Ez a kérdés rávilágít a haszon és kockázat kapcsolatára. A k+f a korai fázisban nem kerül sokba, és ha hasznos terméket eredményez, akkor rendkívül nagy a multiplikátora. Egy adott projekt sikerének azonban kicsi a valószínűsége, vagyis nagy a rizikója. Sok kutatást kell elindítani ahhoz, hogy legyen köztük sikeres, nagyjából száz k+f-projektből lesz egy startup, és csupán minden tizedik startup lesz sikeres. Ha jó vállalkozásba fogunk, akkor a vállalat, a befektetők és mi is rendkívüli haszonra teszünk szert. Persze megtörténhet, hogy a vállalat nem lesz sikeres, ilyenkor évekig ingyen dolgozhatunk, és a befektetők is elveszítik a pénzüket. Mindent összevetve a kutatás-fejlesztés a gazdaság rendkívül lényeges eleme és a fejlődés egyik mozgatórugója. Ahhoz, hogy a tudósok érvényesülni tudjanak a piacon, meg kell tanulniuk a tulajdon megteremtését és menedzselését, és be kell kapcsolódniuk a piaci folyamatokba.
Mi a véleménye a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításáról?
Elég jól ismerem az innováció folyamatait és azt, hogyan kell a rendszert beilleszteni egy olyan ökoszisztémába, amely támogatja a tudományt. Magyarországon első lépésként az innovációs folyamatok beindítására, erősítésére lenne szükség. Ezután meg kell teremteni az innovációs lánc elemeinek anyagi és strukturális feltételeit. Inkubációs, akcelerációs és science park megoldásokat kell nyújtani a kutatóknak. Olyan jogszabályokra is szükség van, amelyek tisztázzák, hogy egy felfedezés valójában kinek a tulajdona, és ha az adott újítás hasznos, akkor kinél jelentkezik a haszna. Itt szóba jöhet a felfedező, az egyetem, az Akadémia vagy akár az állam is. Remélem, hogy ebbe az ökoszisztémába az akadémia kutatóintézetei beilleszthetők lesznek. Az MTA tevékenysége besorolható egy olyan rendszerbe, amelyben kiváló alapkutatás és ipari megrendelésekhez kapcsolódó fejlesztések is folynak, ennek megteremtésében segédkezek én is.
Számos kritikát fogalmaztak meg az átalakításokkal kapcsolatban, például, hogy a magyar tudományok hagyományai eltérnek a nemzetközi példáktól.
A felfedező kutatásokat kiválósági alapon támogatni kell, azonban a kutatócsoportoknak az invencióra is törekedniük kell, erre világszerte mindenhol igény van. A támogatási rendszeren persze időről időre változtatni kell. Amerikában ötven éve jól meg lehetett indokolni az alapkutatás finanszírozását, hiszen lényegében minden kutatásból az USA-ban lett haszon, mert ott volt a csúcstechnológiai vállalatok többsége. Ám ha most Magyarországon kitalálnak valamit, annak a haszna nem feltétlenül itt csapódik le, hanem az USA-ban vagy Kínában. Az invenciót és az innovációt a világon mindenhol egyre jobban értékelik, de Magyarországon a felfedező kutatás természetellenesen elkülönül a folyamattól. Az MTA felfedező kutatásokat végez, pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az invencióra, a felfedezéseket együtt kellene kezelni. Az alapkutatások pályázati rendszere nem volt rossz, és az átalakítás után is jó lesz, viszont egyelőre nem követi le a kutatási láncot, nem viszi tovább a fejlesztéseket.
Mi szükséges ahhoz, hogy a kutatásokból versenyképes termékek, szellemi tulajdon jöjjön létre?
Az innováció egyik csatornája a nagyvállalati fejlesztés, ez jellemzően az adott cégen belül hasznosul. Az ehhez kapcsolódó bedolgozói rendszer jó, de úgy is át lehetne alakítani, hogy ne csak egy cég, hanem az ország is profitálhasson belőle. A másik csatorna az egyetemektől és a kutatóintézetekből indul ki, ezek egy új vállalkozás alapját képezhetik. Azt, hogy melyik csatorna mennyi pénzt kap, a tudósoknak, a mérnököknek és a közgazdászoknak együtt kell eldönteniük. Elengedhetetlen a már működő vállalkozások innovációs kapacitásának fejlesztése. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kijelentése szerint minden kkv-ba kell egy mérnök. Ez a kijelentés a lényegre tapint, azonban nem olcsó mulatság. A szektor innovációját programokkal, pályázatokkal és vissza nem térítendő támogatással kell segíteni, ezenkívül a kockázati tőkének is jelentős szerepe lehet a vállalkozások támogatásában.
