A Netflix a kétezres évek elején postán kölcsönözhető DVD-filmekkel indult, majd a közgazdászok érdeklődését is felkeltő üzleti modellel, az online letölthető filmekkel 2010 környékén már százmillió felett volt az előfizetői száma. Fejenként havi nyolc dollárt fizettek a szolgáltatásért. Ilyen bevételek mellett a Netflix ezzel nagy hatalmat szerzett a világ teljes szórakoztatóiparát tematizáló üzletágban. Ezen a piacon van jelen a YouTube, a Hulu, az HBO és az Amazon is. Erre a piacra akar betörni önállóan a Disney, amely most 71,3 milliárd dollárért felvásárolja a Rupert Murdoch által alapított News Corporationból lett Fox Entertainmentet, amely 2014-ben 21st Century Foxra változtatta a nevét. A cég tulajdonosa a 20th Century Foxnak, amelyet nem mellesleg két magyar származású filmes alapított a múlt század elején. Ugyancsak a Foxé a Marvel stúdió és számtalan film-, valamint Magyarországon is ismert kábelhálózati tévécsatorna. A Disney büszkesége az aranytojást tojú tyúk, a Lucasfilm, amely a Star Wars-franchise birtokosa.
Első ránézésre az üzlet az összege miatt nem tűnik középtávon megtérülőnek, ugyanis a Fox csoport 14 milliárd dolláros adósságot is görget maga előtt. Ám mélyebben boncolgatva a helyzetet mégis inkább komoly üzleti lehetőségnek tekinthető tranzakció, főleg az így kialakuló és a Disney kezében összpontosuló szinergiák miatt.
Első körben a Marvel-filmeknél lehet majd érzékelni a változást. Idén véget ér a Bosszúállók-sorozat, amely a legismertebb Marvel-szuperhősök sztorija arról, hogyan kell megmenteni a Földet a gonosz erőktől. Az utolsó rész nem csak egy történetet, egy korszakot is lezár, és egyben megnyitja a Marvel következő tízéves üzleti tervét, amelyben a szuperhősök elszakadnak a Földtől, és idegen bolygókon, valamint a világűrben vívják meg a csatáikat. (Az eddigi szuperhősös filmek történeteinek alapját főként a hetvenes és a nyolcvanas években megjelent képregények adták.) Az új történetek jellemzően már a kilencvenes években íródtak, vagyis a mai szemlélethez sokkal közelebb állnak, kevésbé kell a dramaturgiát aktualizálni. A nagy sikerű Bosszúállók és X-Man színészei is kikopnak a szerepükből, így nyugdíjazni lehet Vasembert vagy Amerika Kapitányt, és helyüket a Marvel gyökereit de a kilencvenes és a kétezres években erősen modernizált karakterek vehetik át, mint Dr. Strange vagy a mozikban most futó Marvel Kapitány, aki nem mellesleg egyfajta átjáró figura volt a DC és Marvel kiadó világában. A Galaxis őrzői is hatalmas sikereket értek el. A Disney-hez kerülő Marvel stúdióhoz egyben visszavándoroltak a korábban el- vagy átadott hősök filmjogai, vagyis a legérdekesebb kalandok megfilmesítésének joga a tranzakcióval majdhogynem egy kézbe kerül.
Már ez az üzleti koncepció is jókora bevétellel kecsegteti a Disney-t, de a felvásárlással egy (manapság) sokkal értékesebb gazdasági jószághoz is hozzájut: a Foxnál lévő filmlistajogokhoz, amelyekre nagyon erős streamingértékesítési szolgáltatás alapítható – a cég nem is titkolja, hogy a Netflix uralta piacot szeretné meghódítani. Vagyis a következő időszakban ez a piac erős változáson mehet keresztül.
Mindezzel a filmes szakma is fellélegezhet kicsit, mert a következő évtizedben darabszámra várhatóan kevesebb óriás-költségvetésű alkotás kerül a mozikba. Így a kisebb befektetést igénylő filmek is labdába rúghatnak a nagyok mellett. Ám a moziüzemeltetők tördelhetik a kezüket, hiszen a kevesebb nagy alkotás összességében csökkenő számú nézőt ültethet a vásznak elé, ami kevesebb eladott pattogatott kukoricát jelent. Eközben otthon valószínűleg nagyobb mennyiségben néznek majd a felhasználók filmeket, ez pedig a szórakoztatóelektronikának kedvez a különféle okoskütyük értékesítésében, valamint a magas minőségű tévék és a hi-fik eladásában.
