Aggasztja a lassulás a jegybankárokat

Németországban és az euró­övezetben is kézzelfoghatók már a lassulás jelei. Ezzel összhangban a német pénzügyminisztérium 0,5 százalékosra vágta vissza a 2019-es évre szóló növekedési előrejelzését. Ez az eddig beérkezett statisztikai adatok függvényében korántsem meglepő, hiszen a bizalmi indexek és az olyan konjunktúraindikátorok, mint az ipari termelés vagy az exportmegrendelések, már huzamosabb ideje a romlás jeleit mutatják. Az Ifo gazdaságkutató intézet szerdán kijövő hangulatindexe azért lesz most különösen fontos, mivel a mutató 2017 vége óta csökkenést mutat.

Most viszont a márciusi 99,6 pont után 99,9 pontról szól a piaci konszenzus.

Ha az Ifo gazdasági hangulatindexben a következő hónapokban javulást látnánk, az csökkentené az Európai Központi Bank (EKB) további markáns lépéseinek valószínűségét – hangsúlyozza Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája, hozzátéve, hogy elsősorban a kötvényvásárlási program esetleges újraindításáról, illetve annak körülményeiről lehet szó. E tényezőkről Mario Draghi jegybankelnök az EKB legutóbbi kamatdöntő ülése után a későbbi adatok függvényében ígért részletesebb tájékoztatást. Amúgy egyelőre az EKB sem biztos abban, hogy az év második felében javulhatnak-e a gazdasági kilátások, ezért kommunikációját az adatok vezérlik. Ugyanakkor a jegybank kommunikációja szerint az inflációs várakozások csökkenése aggasztó a 2 százalékos inflációs cél elérése szempontjából. Ez pedig afelé mutat, hogy ha nem is lesz további intézkedés a jegybank részéről, a monetáris kondíciók normalizálására még éveket kell várni.

Nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok gazdasága is lassulni kezdett 2018 második felében. Ez részben a jegybank szerepét betöltő Fed kamatemeléseinek, részben pedig annak a következménye, hogy Donald Trump elnök 2017 végén elrendelt adócsökkentéseinek hatása kifutni látszik, de szerepe van benne a véget nem érő kereskedelmi háborúnak is. Ezt a lassulást egyébként több konjunktúraindikátor is előrevetítette, például az újlakás-építések száma, a gépjárműeladások és a beszerzésimenedzser-in­dexek. Ebből a szempontból is fontos statisztikai adatok érkeznek a hét második felében: csütörtökön a tartósan munkanélküli-segélyben részesülők aktuális számát tudhatjuk meg, pénteken az első negyedéves amerikai GDP alakulásáról ismerhetünk meg előzetes adatokat. Bár az utóbbi hónapokban csökkent a segélyért folyamodók száma, a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának visszaesése és a foglalkoztatottság növekedésének csökkenése együttesen abba az irányba mutat, hogy

a gazdaság további lassulása esetén nőhet a tartósan munkanélküli-segélyre szorulók száma.

Ráadásul a historikus tapasztalat szerint amikor ez a mutató három vagy hat hónap átlagában emelkedést mutat, akkor az viszonylag jól jelezheti előre az amerikai recesszió közeledtét. Emiatt Módos úgy véli, érdemes lesz ennek a mutatónak az alakulását követni, mivel az Egyesült Államok lassulásával kapcsolatos aggodalmak még egy ideig velünk maradhatnak. Mindenesetre az elemzői konszenzus a GDP bővülését negyedéves alapon 1,8 százalékosra teszi, szemben a megelőző három hónapban mért 2,2 százalékos tényadattal.