Aranylázban égnek a nagy jegybankok

Kissé megcsappant a jegybankok aranyéhsége az első negyedévben, de a tavalyi trend megfordulására az idén sem lehet számítani. Az Aranyvilágtanács statisztikái szerint a központi bankok tulajdonában lévő arany mennyisége nem változott érdemben január eleje óta, 33 870 tonnán áll.

Tavaly a jegybankok 651 tonnányi aranyat vásároltak nagyjából 27,7 milliárd dollár értékben, ez a legnagyobb mennyiség 1971 óta, amikor Richard Nixon megszüntette a dollárárfolyam aranyhoz rögzítését.

A világ jegybankjai 2010 óta nettó vásárlói a nemesfémnek – a jelenség hátterében az áll, hogy diverzifikálják tartalékaikat és csökkentsék kitettségüket a dollárral szemben.

Az Aranyvilágtanács statisztikája annyiban csalóka, hogy saját adatgyűjtési szabályzata miatt pár, kis tartalékkal rendelkező ország január óta eltűnt a listáról. A globális jegybanki aranytartalékok mértéke tehát vélhetően nőtt január óta, csak a világtanács statisztikája kicsit le van maradva.

Az első negyedévben két nagy jegybank tett ki magáért: az orosz és a kínai, amelyek valósággal zsákolják az aranyat. Az orosz aranytartalék 84 tonnával 2150 tonnára nőtt április elejére, a jegybanki tartalékoknak már 19,1 százalékát tárolják aranyban. Oroszország szintet lépett, tavaly még a hatodik legnagyobb aranytulajdonos volt, ma Kínát megelőzve az ötödik: Moszkva ötödik éve zsinórban a világ legnagyobb aranyvásárlója.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható