Az elmúlt évben az élő sertés átlagára – szokatlan ingadozások mellett – 11 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2017-ben, de az is igaz, hogy a magyar átlagár egész évben ismét meghaladta az uniós szintet – vázolta a tavalyi alaphelyzetet húsvét előtti sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a nagyobb húsfeldolgozókat tömörítő szakmai szervezet elnöke. Ráadásul az EU-átlagár csaknem három éve szinte folyamatosan sokkal magasabb, mint a világpiacon jelentős tényezőként szereplő országok árai, vagyis a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia – szögezte le.
Bár az elmúlt évben olcsóbb lett az élő sertés, a húsimport nőtt, nyomás alatt tartva a frisshús-piacot. Az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kiesett az exportpiacok majdnem harmada, amit csak az év utolsó negyedében sikerült kiváltani volumenben, de értékben nem. Éves szinten viszont a húsfeldolgozásban és -tartósításban mért mennyisége 8,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt. Ennek hatására a Magyar Húsiparosok Szövetségének adatai szerint a megfigyelt húsrészek átadási árai 2–10 százalékkal csökkentek. A kiesett exportáru egy része belföldön kelt el, így a hazai értékesítés mennyisége 9,8 százalékkal nőtt. A húságazat tavalyi kibocsátása a baromfiiparéval együtt meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás és -tartósítás 292 milliárd, a hús- és baromfihús-készítmények gyártása pedig 192 milliárd forint volt.
Az idei első negyedévben tovább nőttek a költségek: a bérek 10 százalék fölötti emelkedése, valamint az energia és a csomagolóanyagok drágulása mellett az élő sertés ára 30 százalékkal nőtt. Az utóbbi növekedést a Kínában pusztító ASP okozta, a nagyfogyasztó ország hatalmas igénnyel lép fel a világpiacon, ennek a hatása Magyarországon is érződik. Az iparági szereplők a túlélésük érdekében kénytelenek lesznek árat emelni, amihez Éder Tamás empátiát kért a kereskedelmi partnerektől és a fogyasztóktól.
A költségnövekedések elismertetésére azért is van nagy szükségük a húsiparosoknak, mert a készítménygyártók eredménye valószínűsíthetően stagnál vagy kicsit nő, a hagyományos húsfeldolgozóké és -tartósítóké pedig a 2018-as adatok szerint minden bizonnyal csökken. Ám az pozitívum, hogy jól látszik a sertéságazatban 2014-ben megkezdett áfacsökkentés hatása. Azóta 1 millióval nőtt a sertésvágások száma, holott a sertések száma 4,5 százalékkal csökkent, tehát a tavaly levágott állatok 27 százaléka korábban nem legálisan került a piacra.
Bár a rendszerváltás körüli évi 43-44 kilogramm után most körülbelül 30 kilogramm az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás, húsvétkor a sertéshús kiemelt szerepet kap a magyar családok életében – mondta előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A becsült húsvétisonka-forgalom mintegy 10 milliárd forint értékű. A NAK elnöke szerint a sertéságazat a stabilizálódás jeleit mutatja, de rendkívül fontos az ASP megállítása.
