Már pilótákat és utcaseprőket is várunk

Az uniós és a magyar munkaügyi szabályozás szerint az unión kívülről – harmadik országból – érkezők Magyarországon csak előzetes kormányhivatali engedéllyel vállalhatnak munkát. Többek közt emiatt kellett a hard Brexit esetére átmeneti szabályokat alkotni, hiszen az EU-ból kieső, itt dolgozó brit állampolgárok azonnal harmadik országbelinek minősülnének. A hazai szabályozás még egy kivételt azonban tesz a Magyarországgal határos harmadik országokkal, azaz Szerbiával és Ukrajnával: az innen érkezők munkába állását bizonyos szakmáknál nem kötik munkavállalási engedélyhez.

Az elmúlt években a munkaerőhiány számtalan szakmában, munkakörben állandósult, az alacsony fizetések miatt a foglalkoztatók már nem tudják magyar munkavállalókkal betölteni az állásokat, ilyenkor próbálkoznak a cégek unión kívüli külföldi munkavállalók alkalmazásával. A Pénzügyminisztérium időről időre felülvizsgálja, hogy a két érintett országból milyen munkakörökben lehet engedély nélkül szerződtetni munkavállalókat – erre a napokban került sor, és a lista tovább bővült. A tavaly nyári lajstromban 99 olyan munkakör szerepelt, amelynél engedély nélkül lehetett szerbiai és ukrán munkavállalókat foglalkoztatni, ma pedig már 119 ilyen munkakört tartalmaz a miniszteri hirdetmény.

Megállapítható, hogy egyrészt magasan kvalifikált munkaerőből, másrészt a legnehezebb fizikai munkára jelentkezőkből a legnagyobb a hiány. Az előbbiekhez tartoznak a mérnökök, ezért többek között gépész- és építőmérnökök, szoftverfejlesztők és rendszergazdák szerepelnek a listán. A fizikai munkáknál ott található a komplett építőipar, gépszerelők, összeszerelő munkások, autóbusz-, metró- és villamosvezetők jöhetnének szabadon Ukrajnából és Szerbiából.

A húsz új munkakör között megtalálhatjuk a pilótákat és az utaskísérőket (hajón és repülőn), ami azzal is magyarázható, hogy globális pilótahiányról panaszkodnak a légiiparban. A listára az idén felkerült az ügyfélszolgálati központi asszisztensi munkakör, ez viszont annyiban meglepő, hogy az első nagy szolgáltatóközpontok már a 2000-es évek elején betelepültek Magyarországra, és azóta is sorra érkeznek az újabbak, igaz, a több nyelven beszélő munkaerő megszerzése nem egyszerű feladat.

A felsorolásban az idén először szerepel több mezőgazdasági szakma, így munkavállalási engedély nélkül lehet foglalkoztatni a két érintett országból érkező állattenyésztőket, növénykertészeket, de a lista szerint utcaseprőkből és áruházi árufeltöltőkből is nagy a hiány. Az egészségügyben eddig „csak” az ápolók esetében volt megengedőbb a lista, ám most már fizikoterápiás asszisztenseket, masszőröket is külön engedély nélkül lehet foglalkoztatni.

A munkaerőhiány egyre inkább akadálya a magyar gazdaság bővülésének, bár könnyen lehet, hogy a világgazdasági dekonjunktúra megoldja a hazai foglalkoztatáspolitika gondjait, és a következő években csökken a munkaerő iránti kereslet, de mindez egyelőre nem látszik. A jegybank napokban frissített Inflációs jelentése azzal számol, hogy az idén és jövőre ugyan lassulva, de nő a foglalkoztatottság Magyarországon, és csak 2021-től számítanak stagnálásra.