Az idén a tervezett adóbevétel 16,3 ezer milliárd forint körül lesz, a jelenlegi 50-60 adónemből a legjelentősebb tétel, az áfa-bevéátel mintegy 26 százalékot tesz ki, míg a 10 legnagyobb adónem együttesen a hazai adóbevétel 75 százalékát teszi ki.
Az átlagembernek nagyon nehéz meghatároznia, beáraznia, mennyibe kerülnek az állami rendszerek költségei. Nem tudjuk megmondani, mennyibe kerül egy kórházi betegágy fenntartása, vagy egy gyerek oktatásának költsége, ugyanakkor, ha az átlagembert megkérdezik, mennyi pénz kellene ahhoz, hogy az állam segítsége nélkül ő maga fizesse ezeket az ellátásokat, akkor jellemzően rendkívül magas összeget szoktak megadni – hozott példát az államtitkára a fiskális illúziókra.
Fotó: MW
Az emberek számára a nem látható is nehezen értelmezhető. Ennek egyik példája, hogy az Egyesült Államokban a boltokban áfa-mentes árat szoktak feltüntetni (nálunk általában bruttó árakat tüntetnek fel), s így megítélésük szerint magasabb a lakosság fogyasztása, mivel az adóval nem számolnak, nem zavarja őket, hogy a vásárlás végén a pénztárnál kissé magasabb az összeg. (Az USA államaiban eltérő a forgalmi jellegű adók mértéke, jellemzően egyszámjegyű a terhelés, de a legmagasabb érték is 14,25 százalék, szemben a magyar 27 százalékos áfával.)
A nem látható adókra nálunk a legjobb példa a személyi jövedelemadó munkáltató általi levonása – erre igaz, hogy nem tudunk nagyon mit kezdeni vele.
A hatékonyság ugyanakkor fontos az adóterületen. Az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően (online pénztárgép, és -számla, EKÁER) Magyarországon az adórés (a tényleges adóbevétel és az elméletileg beszedhető adóbevétel becsült összege közötti különbség) 22 százalékról 13 százalékra csökkent,
csak áfából nagyjából 400 milliárd forinttal többet tud beszedni az állam.
Izer Norbert szerint ugyanakkor önmagában a szigorúság nem hozott volna ekkora eredményt, ehhez az adótudatosság erősítése is kellett. Ezt a szolgáltató adóhatóság projekt eredményei alapozzák meg egyre jobban.
Az adótudatosságból könnyen eljuthatunk a tudatos adózásig: amikor csak annyi adót kell befizetni, amennyi jár az államnak – ezért az adóhatóságnak az is feladata, hogy a kedvezményekre is felhívják az adózók figyelmét. Izer Norbert szerint az elmúlt években sikeres volt a Kisvállalati adó (Kiva) kampány, ahol az adott cégnek forintra kiszámolták, mennyivel járt volna jobban, ha az egyszerűsített adózást választotta volna.
A kimutatások szerint a hazai kkv-k 80 százaléka számára lenne kifizetődőbb az új adónem választása.
Az adópolitikai államtitkár szerint azért van még hova előrelépni: rendkívül ügyfélbarát például a e-szja, csakhogy tavaly azt tapasztalták, hogy az új, egyszerűsített személyi jövedelemadózás okán sok magánszemély nem rendelkezett adója 1 százalékáról.
Elvben 32 milliárd forintot oszthattak volna szét ezen a módon az emberek, ám csak 15 milliárd forintot dedikáltak saját döntésük alapján. Ráadásul ezen összegről 1,9 millió adózó rendelkezett, 3,2 millióan nem nyújtottak be rendelkezést. Ezen az idei szja-bevallási határidő előtt figyelemfelhívással igyekszik javítani a PM és a – mondta Izer Norbert.
