Piacképes jövőkép a Duna menti múltból

Az utóbbi évtized legnagyobb várostervezési, ingatlanfejlesztési kihívása, hogy a világ két részre szakad. Vannak városok, amelyek agglomerációjukat is magukkal húzva fejlődnek, népességük növekszik, és vannak a leszakadók, ahonnan minden próbálkozás ellenére elköltöznek az emberek. Még több kihívással néznek szembe azok a kistelepülések, amelyek saját térségükön túl nem ismertek. Ezek a csendes, ismeretlen kis falvak rengeteg értéken ülnek Magyarországon is, de nincs olyan proaktív helyi közösség, amely támogatná, hogy a település kincseit hasznosítsák, nem tudják, merre érdemes elindulni, a kezdeményezések pedig többnyire belefutnak a gazdasági és humán erőforrások hiánya okozta ördögi körbe.

Harmonikus brand

Különösen érdekes ez Pest megyében, ahol Budapest a turizmus fő célpontja. Budapest mellett a turisták felbukkannak még Szentendrén, Visegrádon és esetleg Gödöllőn a királyi kastély miatt, miközben a többi környező település teljesen elsikkad, holott a Dunakanyar másik oldala, Nagymaros vagy Zebegény például legalább annyira érdekes, és hasonló értékeket rejt, mint az ismertebb, nagyobb városok. De kevéssé ismert a páratlan szépségű Szigetzug, a Csepel-sziget déli része: Ráckeve, Makád, Lórév, Szigetbecse, Szigetújfalu is – sorolja Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) ügyvezető igazgatója. Mint rámutat, éppen ezt, az elfeledett és kiaknázatlan helyi értékekben rejlő problémát vette észre, és emiatt nyert támogatást projektjével az Interreg Duna transznacionális programban két éve a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészeti Kar Urbanisztika Tanszéke és az általa összefogott, csaknem negyven partnerből álló konzorcium.

A DANUrB projekt arra keresi a megoldást, hogy a kevésbé ismert, ám rendkívüli kulturális örökséggel rendelkező települések egymással összefogva hogyan tudnak a Duna mentén egy harmonikus brandet kialakítani, mit tanulhatnak egymástól és hogyan tudnak együttműködni a szomszédos települések. Hasonló kihívással küzdenek máshol is. A projektet éppen az teszi különlegessé és nemzetközivé, hogy a Duna mentén az összes országot magában foglalja: a magyarok mellett szerb, szlovák, horvát, román, bolgár és osztrák településeket, azok önkormányzatát, civil egyesületeit, egyetemeket, turisztikai hivatalokat, településfejlesztéssel foglalkozó cégeket fog össze, hogy a két éve indult, és még fél évig tartó program során feltárják a Dunát összekötő kulturális-társadalmi értékeket és lehetőségeket.

Az MUTK Pest Megye Önkormányzatának (PMÖ) együttműködő partnereként vesz részt a projektben, amelybe időközben már a Duna menti települések vonzáskörzetében lévőket is bevonták. Az eddig felfedezetlen kulturális értékek feltérképezése révén lehetőség nyílik komplex tematikus túracsomagok, bármikor továbbfejleszthető programkínálat összeállítására. Mint kiderült, a helyiek sokszor egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy milyen értékes hagyományaik vannak, jellemzően sokszor szükség van egy külső szemre, hogy észrevegye. Ilyen lehet akár egy tradicionális tudást hordozó, helyi csipkeverőmester is.

Kulturális promenád

A projekt elsősorban nem hagyományos értelemben vett tömegturizmusra építő attrakciófejlesztés. Sokkal inkább annak a módszertannak a megtalálása, hogy hogyan lehet a kistelepülések értékeit feltenni először a helyiek, majd a környékbeliek mentális térképére, végül hosszú távon cél lehet az országos és a nemzetközi figyelem felkeltése. Ez egy organikus fejlődés, fejlesztés, amelyben elsődleges fontosságot élveznek a helyiek igényei. A Duna menti kulturális promenád kiépítése hosszú folyamat, először az épített kulturális örökséget mérték fel – mondja az urbanisztikai tudásközpont vezetője. Ezután következett a nem kézzel fogható helyi értékek, a tradíciók és a gasztronómia feltérképezése. Így kezdett igazán jól körvonalazódni, hogy hol és mely elemekből lehet hálózatot építeni. Például hogy mennyire élő kapocs a Duna mentieket összekötő halászlé vagy a dunai sváb kultúra. A Duna egy fontos kulturális kapocs, amely Magyarországon is öt-hat nemzetiséget, vallást köt össze: tematikus túrákon bemutatható templomok őrzik az északról délre vonuló ősök nyomát. Így például megtalálhatók a Duna mentén a rácokhoz (azaz szerbekhez) és a horvátokhoz kötődő épületek és tradíciók, az ortodox vallás, és az ehhez kötődő összes kulturális és épített örökség Rácalmástól Szentendrén, Budapesten, Ráckevén át Dunaszekcsőig. Míg a rácok délről érkeztek, északról a svábok jutottak el Magyarországra a Dunán hajózva. A közlekedés fő eszköze: az úgynevezett Ulmer Schachtel (teherszállító dereglye) életnagyságú modellje több helyen is megépült: Baja után a szigetbecseiek is tervbe vették a létesítését.

Organikus fejlődés

Kiderült, hogy viszonylag könnyű megtalálni az egységes márkázást, mert sok olyan kapocs van, amely akár egymástól több száz kilométerre is megjelenik a Duna mentén. Ezek az értékek egy-egy település identitásának újrafelfedezéséhez is fontosak. A konzorcium (Kortárs Építészi Központ, BME, PMÖ, MUTK) együtt dolgozott azon, hogy a helyi szereplők bevonásával megtalálják a települések azon értékeit, amelyek a helyiek és az odalátogatók számára is vonzók, és hosszú távon is fenntarthatók. Ráckevén például az évi öt-hat hétvégi fesztivál mellett eleinte heti rendszerességgel rendeztek péntek esti korzót, amelynek elsődleges célcsoportja a város népességével, lakosságával megegyező számú üdülőlakosság. A környékbeliek igényeit elégíti ki a csónakos piac, amely szerdán és péntekenként van. Mégis az volt a szakemberek benyomása, hogy mindez a sokszínű programkínálat, amelyen a helyiek rengeteget dolgoznak, nem látszódik Budapestről. Egy pesti fiatalnak nem jut eszébe, hogy elmenjen bulizni Ráckevére egy péntek este, holott gyönyörű hely, ott lehet a létező legközelebb menni a folyóhoz. A soroksári Kis-Duna-ág gyakorlatilag állóvíz, és emiatt egy hihetetlenül békés, különleges természeti világ. Értékes madár- és élővilága is különleges programkínálatot nyújt, de rendkívül vékony réteget vonz, illetve ér el, ebben ugyancsak jókora fejlesztési potenciál van.

Hatalmas siker Szkordilisz Flóra szerint az, hogy mára a helyiek, például a szigetzugi települések lakói maguk jöttek rá, hogy a siker érdekében össze kell fogniuk. Ez a projekt kulcseleme, hogy ne kívülről jött befektetők és irányítók, hanem a helyi lakosok, a helyi vállalkozók és a helyi döntéshozók vegyék saját kezükbe a kezdeményezést, és valósítsanak meg olyan fejlesztéseket, amelyeket magukénak tudnak, és éppen ezért életben tartanak, szívesen működtetnek. A DANUrB projekt szemlélete, hogy organikus fejlődés révén, helyi beágyazottságra épülő, fenntartható programokat hozzanak létre.

Eltűnnek a fehér foltok

A DANUrB keretében zajló kínálatfelmérés eredményeként és a Pocket Guide cég közreműködésével mobilapplikáción elérhető lesz az összefűzött Duna menti kínálat, és meg lehet majd tudni, hogy mit lehet csinálni éppen Esztergomban, Párkányban, Ráckevén, Újvidéken vagy Galambócon, hol van fesztivál, egy jó étterem vagy érdekes látnivaló, történelmi műemlék. Eltűnnek a fehér foltok, a közös munka eredményeként korábban egymás számára is láthatatlan települések kezdenek együttműködésbe és összehangolt programszervezésbe. Máris mérhető a hatás, új rendezvények születnek, másokból hagyomány válik. Ilyen például a Duna Napok, amelyeket Esztergomban idén harmadszor, Szigetzugban pedig másodszor rendeznek meg, ezúttal már a projekten kívül, mert a fogadóközösségnek annyira megtetszett, és ez a projekt igazi sikere! Az újjáéledő térségek a fókuszba kerülve idővel az ingatlanfejlesztők és más vállalkozók figyelmét is felkeltik, ami ugyancsak a projekt hozadéka lesz a turizmus remélt fellendülése mellett, vagy azzal összefüggésben.