Két éve tanulhatnak órarendszerűen a szakképzésben részt vevők pénzügyi-vállalkozási alapismereteket. Mik a tapasztalatok?
Rendkívül kedvezők: a fiatalok nagyon nyitottak az új ismeretekre, már csak azért is, mert megtapasztalták, hogy a megszerzett ismereteket azonnal be tudják építeni a valós életbe. Olyan új tudást adhatunk nekik, amely valóban élményalapú. Ezzel az új tantárggyal olyan új szemlélet debütált, amelyet meg akarunk honosítani a szakképzésben. Hozzáteszem: könnyű dolgunk volt, hiszen teljesen új tantárgyat kellett felépítenünk, nem a meglévő ismeretanyagot, oktatási metódust átalakítanunk.
A sikerhez pedagógusok is kellenek. Korábban legfeljebb választható tárgyként lehetett felvenni a pénzügyi alapismereteket. Az órarendbe beágyazott tanóráknál ez már kevés. Milyen lépéseket tettek e téren?
Való igaz, hogy az idei tanévben 26,3 ezer 10. évfolyamos tanuló ismerkedett meg az új tantárggyal, őket csaknem hétszáz oktató segítette, akik továbbképzésen sajátították el az új ismereteket. A tapasztalatok szerint az oktatóknak is sokat jelent az új tudás, a minisztérium ezért teljes mértékben támogatja, hogy az alapokat már a közoktatásban sajátítsák el a tanulók, miként ezt az elfogadott hétéves pénzügyi tudatossági kormánystratégia is előirányozza.
Az új szemlélet a szakképzés frissen bejelentett, gyökeres átalakítására is jellemző. Ám komoly
kritikák érik azt, hogy a néhány éve indított átalakítás ellenére most megint alapjaiban változik
a rendszer.
A Szakképzés 4.0 stratégia nem átalakítás, hanem továbbfejlesztés, amely igazodik a piaci igényekhez. Ugyanaz a pálya, mint amit a reform első időszakában megfogalmaztunk, csak most szélesebbé válik az az út, amelyen elérhetjük a céljainkat. A gazdaság, a technológia, a gyors változása folyamatosan újabb és újabb feladatok, kihívások elé állítja a szakképzést és a felnőttképzést, amelyek megoldására rugalmasabb rendszer, hatékony válaszok, rövid és hosszú távra szóló intézkedések megtétele szükséges. A kormány munkaalapú társadalmat épít. A foglalkoztatottak száma 2010 óta elérte a 4,5 milliót, ugyanakkor a gazdaság további erősödéséhez szükség van jó szakemberekre és az ő megbecsülésükre. Eddig is kiváló eredményeket mutattunk fel, például a duális képzések bevezetésével. A cél most e képzési forma elmélyítése, hogy több vállalkozás lépjen be a képzési oldalon, több helyen legyen elérhető ez a valóban adekvát tudást nyújtó, a piaci igényeknek megfelelő képzésforma. A sikerhez feltétlenül szükséges a tartalom megújítása és az, hogy a gyakorlati oktatás hangsúlyosabb legyen.
Az alig néhány éve indult szakgimnáziumok helyét a technikumok veszik át, sokan ebben is a kapkodást látják. Mi erről a véleménye?
Azt gondolom, hogy a szakképzés terén ideje letenni a voksot a szakmaiság mellett. Az ebbe a képzési rendbe érkező tanulóknak nem lehet csak az érettségi a céljuk, az egy kiegészítő, fontos elem, de nekik a szakmaiságon keresztül kell karrierpályát mutatnunk. Az ötéves technikusképzés erre kiválóan alkalmas: a gyakorlatorientált képzés révén néhány éven belül kinevelhető az a ma hiányzó középvezetői kör – a technikusoké –, amelyre égető szükség van például a jármű- vagy épp a vegyiparban. A technikusképzés ugyanakkor a felső vezetői szint, a mérnökképzés előszobájaként is funkcionál majd.
Sokan attól is tartanak, hogy problémákat okoz majd a feldarabolt képzés.
Mi viszont azt gondoljuk, hogy épp ez a megoldás garantálja azt a rugalmasságot, amely révén a szakképzés mindig az adott időszak igényeinek megfelelő szakembereket tud majd a gazdaság rendelkezésére bocsátani. Az első két évben a későbbi tudást megalapozó általános ismereteket kell elsajátítaniuk a tanulóknak, így a korábban említett pénzügyi-vállalkozói alapismereteket is. Ezen időszak alatt az oktatók – és persze maguk a diákok is – feltérképezhetik azokat a készségeket és képességeket, amelyekkel rendelkeznek. Erre az alapra építhetik a következő képzési években a valóban gyakorlatorientált tartalmakat, amelyek összeállításában már a szakmai szervezetekre támaszkodunk. A cél az, hogy olyan rendszert alkossunk meg, amely kiszolgálja a gazdaság mindenkori munkaerőigényeit, a diákoknak pedig olyan tudást adjon, amelyre felnőttkorukban is építhetnek.
Hogyan érvényesülhet a szakmaiság?
Az elmúlt hónapokban számos szakmai szereplő véleményét meghallgattuk, ezért osztrák mintára, a piaci szereplőkkel szövetségben, a kamarák és a vállalatok kezdeményezésére, még
gyakorlatiasabbá és vonzóbbá szeretnénk tenni a szakképzést. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által tavaly augusztusban életre hívott Szakképzési Innovációs Tanács kiváló, széles körű és komoly kompetenciákkal rendelkező testület. A területekre vonatkozó elképzeléseket munkacsoportok vitatják meg, amelyekben szakértők és a szakmai szövetségek képviselői is részt vesznek. Hogy megint visszautaljak a korábbiakra: külön munkacsoport foglalkozik azzal, hogy miként vonzhatók be sokkal jobban a kis- és középvállalkozások a duális képzésbe. A keretek megadása mellett a cél a szükséges tudásanyag tantárgyszintű lebontásának meghatározása.
Nem tartanak attól, hogy nehéz lesz áthidalni a hagyományos tanárok és a gyakorlati szakemberek között feszülő ellentétet?
Tudatosan le kell építenünk ezt a választófalat. Fontos, hogy a tanárok is tisztában legyenek a gazdasági folyamatokkal, a pénzügyi alapismeretekkel. Éppen ezért nagyon hangsúlyos az az elképzelés, amely szerint a pedagógusoknak is gyakorlati képzéseken kell részt venniük, és a kötelező továbbképzéseket vállalati környezetben lehessen megvalósítani. A másik oldalról is átjárhatóvá akarjuk tenni a rendszert: a mérnököknek lehetővé kívánjuk tenni, hogy bejöhessenek oktatni a szakképző intézményekbe.
Erre mondja mindenki, hogy ezeket a szakembereket nem tudja megfizetni az oktatási rendszer.
Természetesen csak közelíteni tudjuk a bérezést, az erre vonatkozó javaslatunkat kidolgozzuk, és a közeljövőben a kormány elé visszük. Látni kell, hogy ha a szakmaorientált képzést az eddigieknél hangsúlyosabban tudjuk a duális képzés keretében a cégekhez delegálni, nekik is érdekük lesz, hogy a legjobb szakembereik adják át a tudást a tanulóknak, hiszen így a fiatal munkavállalók valóban a pályára lépésük első percétől lesznek hasznos tagjai a cégnek. Így az oktatásra szánt vállalati pénzek is sokkal jobban megtérülnek.
Ha a szakképzés megadja az alapkompetenciákat, miként kell átalakítani az OKJ-s képzéseket?
Az OKJ-s képzésben az elmúlt két évben komoly felfutást látunk, például annak a döntésnek köszönhetően, amely ingyenessé tette a második szakképesítés megszerzését. Ugyanakkor az is látható, hogy a képzésre jelentkezők többsége felnőtt, ők pedig sokkal motiváltabbak az új ismeretek, szakmák megszerzésére, vélhetően a munkahelyük megtartása érdekében. Az ő – és a munkáltatóik – érdekeiket figyelembe véve kell átalakítani rendszert, rövidebb, rugalmasabb képzéseket hirdetve. Ez egyébként egybevág a német és az osztrák gyakorlattal is. Az ágazati készségtanácsok révén folyamatosan a hiányterületek felé lesz irányítható a képzés. Ha a rendszer fejlesztésével az iskolában széles alapokra helyezzük a képzést, fokozottan figyelve az ágazati igényekre, akkor erre ráépíthető a speciális, változó környezetünkre gyorsabban reagálni tudó felnőttképzés.
Pénzügyi és céges ismereteket
26 300
tizedikes kezdett tanulni
az idei tanévben
