A SAS közleményében kifejtette: beszerzési csalás akkor történik, amikor az alkalmazottak és a beszállítók nem követik a jogszerű magatartás elveit a beszerzési folyamat vagy a szerződéses időszak alatt. Ide tartozhat az alkalmazottak összejátszása a beszerzés során az általuk preferált beszállítóval tisztességtelen előny biztosítása céljából, vagy a többszörös számlázás a beszállítók által ugyanarra a tételre.
Mint írják:
Magyarországon a cégek negyede (24 százaléka) esett már áldozatául a beszállítók összejátszásának, és ugyanilyen arányú volt a versenytársak tisztességtelen árrögzítő megállapodása miatt hátrányos helyzetbe kerülő vállalkozások aránya is. Az Egyesült Királyság, vagy az EMEA régió országaiban 21, illetve 16 százalékban számoltak be olyan esetekről, ahol az alkalmazottakat tetten érték a beszállítókkal történő illegális kooperáció közben, ugyanakkor Magyarországon ilyen esetekről nem számoltak be.
Ennek ellenére a magyar cégek meglehetős nyugodtsággal kezelik az audit kérdését és nem igazán tudnak élni a technológia adta új lehetőségekkel. Csak kevesebb, mint a cégek fele (48 százalék) tart rendszeres felülvizsgálatot a beszerzési csalások területén – teszik hozzá.
A cég kutatása szerint
a magyar vállalatok kétharmadára (76 százalékára) jellemző, hogy elsősorban kézi módszerekkel menedzselik a beszerzési folyamatokat, míg az EMEA régióban ugyanez a mutató mindössze 44,5 százalék.
A fejlett analitikai és az AI megoldások készítik fel a legjobban a cégeket a beszerzési csalás felderítésére és megállítására, még mielőtt a baj bekövetkezne. Magyarországon nem ilyen rózsás a helyzet, mivel a cégek összesen 4 százaléka alkalmaz csak valamilyen fejlett analitikai technológiát – például az algoritmusra alapuló szoftvereket és gépi tanulási készségeket – az EMEA régió 14,5 százalékos átlagához képest.
Mindezt azzal magyarázzák, hogy
az országban uralkodó nézet szerint a szakemberek nem rendelkeznek a szükséges képességekkel és erőforrásokkal ahhoz, hogy megfelelően beépítsék a fejlett analitikai és AI eszközöket felderítési folyamataikba. A fejlett analitikával kapcsolatos készségek hiánya arányaiban magasabb, mint az EMEA átlag, mivel a vállalatok egyharmada (32 százalék) küzd szakemberhiánnyal. Ráadásul a cégvezetők 28 százaléka részesíti előnyben a kézi ellenőrzést ezen a területen.
“Ezek az értékek csak a jéghegy csúcsát jelentik” – mondta Laurent Colombant, a SAS Continuous Compliance és Fraud Managere.
A beszerzési csalást rendkívül nehéz felismerni és mérni. A probléma a felkészültség és az általános ismeretek hiányából ered, valamint abból, hogy az üzleti életben a beszerzési csalást egyfajta mumusként kezelik. Így az ebből származó kihívások nagyságát is alábecsülik az üzleti élet szereplői
– tette hozzá.
