Csaknem 10,5 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg pályázatok, amelyek a bölcsődei férőhelyek kialakítását és bővítését célozzák – jelentette be a hét elején Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Az elmúlt években már több mint 120 milliárdot költött az állam bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására és bővítésére, ebből csaknem ötezer új bölcsődei helyet hoztak létre és 11 ezret újítottak fel.
A KSH adatai szerint a bölcsődés korosztály 17 százalékának van ma férőhely, de nagyjából 1500 településen semmilyen bölcsődei ellátás nincs. A 2017-es szabályozás értelmében azonban minden olyan településen gondoskodni kell bölcsődei ellátásról, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy van legalább öt olyan gyerek, akinek a szülei igénylik ezt az ellátást. A két évvel ezelőtti átalakítások nyomán már négyféle ellátástípust különböztetünk meg, a hagyományos mellett mini-, családi és munkahelyi bölcsődék is létrejöhetnek. A kormányzat tavaly megfogalmazott célja szerint három éven belül 60 ezerre bővítik a bölcsődei férőhelyek számát – ma 48 ezer van az országban.
A fejlesztések azonban a szakemberigényt is növelik. „Jelenleg 10 ezer a bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők és dajkák létszáma, a férőhelyek növelésével számításaink szerint nagyjából ötezer új állás jönne létre, ebből nagyjából háromezer kisgyermeknevelői munkakör. Végez annyi hallgató éves szinten, amennyire szükség lenne az új álláshelyek betöltéséhez, de a szakmában való elhelyezkedés messze nem százszázalékos” – mondta a Világgazdaságnak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Hozzátette: saját tapasztalatai és a hallgatókkal történő beszélgetései azt mutatják, hogy a nappali tagozaton végzetteknek nagyjából csak a 20 százaléka szeretne bölcsődében dolgozni. A levelezősök esetében jobb a helyzet, ott zömében azok tanulnak, akik már eleve bölcsődében dolgoznak, de szeretnének diplomát szerezni. Az elnök elmondása szerint ehhez nagy motivációt adott, hogy 2016-ban a felsőfokú végzettségűeket beemelték a pedagógus-életpályamodellbe, ami átlagosan 32 százalékos béremelkedést hozott. Emellett emelték a középfokú vagy alacsonyabb fokú végzettségűek bérét is, ám ez az ő esetükben csak átlagosan 11 százalékos többlettel járt.
Az elnök szerint azonban ez a motiváció mára jelentősen erodálódott – a és a versenyszféra béreinek intenzív növekedése miatt egyre több fiatal dönt a pályaelhagyás mellett. Az is nehezíti a helyzetet, hogy az OKJ-s végzettségű kisgyermeknevelők a bölcsődei pótlék miatt magasabb kezdőbért (nettó 142 ezer forint) kapnak, mint egy diplomás pályakezdő (nettó 129 ezer forint). A BDDSZ elnöke szerint sok munkáltató nehezen talál szakdolgozót, de ez igaz az adminisztratív és az élelmezési munkakörökre is, főleg azokon a területeken és azokban a városokban, ahol bőséges a munkalehetőség, és magasabbak a bérek a versenyszférában. „Megesett, hogy uniós fejlesztésből épített bölcsődét nem tudtak időben megnyitni, mert nem volt kellő számú szakképzett kisgyermeknevelő. Az egyik fővárosi kerületben 32 embert azonnal fel tudnának venni, vidéken jobb a helyzet, de általánosságban elmondható, hogy 10 százalék körüli a betöltetlen álláshelyek aránya. A fluktuáció is probléma, mert a kisgyermekek számára nagyon fontos a személyi állandóság” – emelte ki Szűcs Viktória.
Meghosszabbították a határidőt
A tavaly ősszel meghirdetett, hazai forrásból finanszírozott bölcsődei fejlesztési program keretében az önkormányzatok egészen 2020 tavaszáig nyújthatnak be pályázatot – tájékoztatott Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A költségvetés 4,5 milliárd forintot különített el a bölcsődei fejlesztési programban megvalósuló önkormányzati fejlesztésekre, a pályázatok benyújtására 2018. szeptember 28. óta van lehetőség. Az év elején már 14 település részesült összesen 1,4 milliárd forint támogatásban, mellyel csaknem 300 új bölcsődei férőhely jön létre. | vg
