Az első negyedévben jól teljesített az államháztartás, az adóbevételek nőttek, a költségvetési kiadások stagnáltak, ennek ellenére a közintézmények lejárt adóssága három hónap alatt 21,4 milliárd forinttal nőtt. A Magyar Államkincstár (MÁK) most nyilvánosságra hozott adati szerint március végén a lejárt tartozásállomány 47,7 milliárd forintra rúgott – 2018 utolsó napján a kórház-konszolidáció után 26,3 milliárd forintra csökkent. Márciusban a 664 költségvetési intézményből 374 jelentett lejárt szállítói tartozást –, vagyis minden második költségvetési szerv tartozik a beszállítójának.
A közintézményeken belül külön figyelmet érdemel a kórházak, egészségügyi intézmények adóssága, amely március végén 29 milliárd forint volt, szemben a január eleji 15,1 milliárd forinttal – vagyis itt duplázódásról beszélhetünk. Az elmúlt évekhez képest azonban annyi változást lehet látni, hogy a legnagyobb adósok között ott vannak a kórházak, de ez nem csak az egészségügyi intézmények jellemzője. Az elmúlt hetekben több kórház élére költségvetési biztosokat neveztek ki, azt remélve, hogy ezek a szakemberek gátat szabnak az évről évre megismétlődő kórház-eladósodásnak.
A legnagyobb adósok – az egymilliárd forinton felüli tartozást felhalmozó közintézmények – listáját március végén is a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezette, amelynél 876 millió forintos csökkenés után is még 4,2 milliárdos adósságot tartott nyilván a kincstár. Ezt követően azonban helyreáll a „rend”, a lista második és harmadik helyére megosztva az örök toplistás Honvédkórház és a Péterfy kórház került, mindkettő 2,4 milliárd forintos adóssággal, az utóbbinál ráadásul el is maradt tavaly a teljes körű adósságelengedés.
Az egészségügyi intézményeken túl milliárdos lejárt adósságot láthatunk a rendőrségeknél, a tankerületi központoknál és a kormányhivataloknál is. Ezek azok az intézmények, amelyek a kórházak mellett évek óta küzdenek a számláik rendezésével. A tankerületeknél annyi változott, hogy míg az egységes Klik 10-15 milliárdos számlahegyet görgetett maga előtt, a sok kicsi tankerületi központ ennek csak a tizedét. A milliárdos tartozási listán megszokott szereplő az Országos Mentőszolgálat is, amelynél az uniós projektek elszámolása miatt egyik hónapról a másikra keletkezhet ekkora a lajstrom új tagja viszont a Nemzeti Sportközpontok, ahol szintén egy beruházási számla csúszása lehet az adósság hátterében.
Annak ellenére, hogy az első három havi egyenleg nagyjából 23,6 százalékkal rosszabb a 2018-asnál, hosszabb időtávon vizsgálva a számokat már árnyaltabb a kép: 2014-ben 89,9, 2015-ben pedig 112,4 milliárd forintot ért el a március végi, összesített adósság az érintett intézményeknél.
