A BMW-gyárra és az állami vagyonra tízmilliárdok mennek a maradványalapból

A költségvetési gazdálkodás természetes velejárója, hogy a leggondosabb tervezés esetén is maradnak el nem költött pénzek – ezek a költségvetési maradványok. A maradványok legkézenfekvőbb és legegyszerűbb felhasználása, hogy nem költik el őket, így automatikusan csökkenhet a költségvetési hiány és az államadósság. A mindenkori kormányok azonban folyamatosan éltek azzal a lehetőséggel, hogy a maradványok egy részét elköltik olyan célokra, amelyek valamilyen okból nem szerepelnek az elfogadott költségvetési törvényben. Az Állami Számvevőszék egy a napokban megjelent elemzése szerint a költségvetési törvényben eredetileg nem szereplő kiadásokra felhasznált maradványpénz 2017-ben a költségvetési kiadások 10 százalékát tette ki, vagyis abban az évben a kormány minden tizedik költségvetési forintot úgy költött el, hogy az nem szerepelt az eredetileg elfogadott költségvetési törvényben. (Ez az arány 2012-ben még csak 3,5 százalék volt.)

A maradványok jelentős nagyságrendű felhasználása idén is folytatódott: a mai napig 157,1 milliárd forint költségvetési maradvány felhasználásról döntött a kormány, jórészt olyan célokra, amelyek nem szerepeltek a 2019-es a költségvetési törvényben. Ez az összeg az idei 14 063 milliárdos kiadási főösszeg alig 1,1 százaléka – derül ki a mostanáig kihirdetett kormányhatározatokból. Legutóbb a hét elején 15,5 milliárd forintot vett ki a kormány a Központi Maradványelszámolási Alapból, és a legkülönfélébb célokra csoportosította át: a pénz nagy részét (11,2 milliárd forintot) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kapta közelebbről meg nem nevezett ingatlanvásárlásokra, de 1,4 milliárd forint jutott a külhoni magyarok támogatására szolgáló Bethlen Gábor Alap működési kiadásaira és 1,2 milliárd forint egyházi programok támogatására.

Az idei maradványköltésekből messze a legtöbb pénz az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra ment el – három lépésben 46 milliárd forint. A kormányhatározatokból annyi derül ki, hogy 26,3 milliárdot kapott az MNV Zrt. beruházásokra, emellett egy közelebbről meg nem nevezett cég megvásárlására és feltőkésítésére 8,5 milliárd forintot költöttek. Szintén a maradványokból épül a leendő debreceni BMW-gyárnak is helyet adó Északnyugati Gazdasági Övezet infrastruktúrája – erre több döntéssel csak az idén 33,4 milliárd forintot különített el kormány, és 29 milliárdot szavazott meg a Magyar falu program finanszírozására.

A Corvinus Egyetem fenntartását az államtól egy vagyonkezelő alap veszi át, ennek feltőkésítésére 24 milliárd forintot különített el a kormány. Ez utóbbi tétel annyiban kiemelkedik a támogatotti célokból, hogy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány létrehozásáról formailag – egy törvény keretében – a parlament döntött. Ugyanakkor sem a BMW-gyárról, de még a Magyar falu programról sem született törvény, ezek finanszírozásáról a kormány saját hatáskörben döntött, és majd az idei zárszámadásban ad számot róla a költségvetés megalkotásáért felelős parlamentnek.