A növénytermesztők éve volt a tavalyi

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez tavaly 3,6 százalékkal, a GDP bővüléséhez pedig 0,2 százalékponttal járult hozzá. A bruttó hozzáadott értékből 4,3 százalékkal részesedett az agrárium, a beruházásokban 4,1, a foglalkoztatásban pedig 4,8 százalék volt az aránya.

Az élelmiszerek, az italok és a dohány külkereskedelmi egyenlege 821 milliárd forint aktívumot mutatott, a behozatal 1843, a kivitel 2665 milliárd forintot tett ki. Az import 7,5 százalékkal nőtt, az export nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest.

Visszaesett a gabonakivitel

A növényi termékek exporttöbblete csökkent az előző évhez mérten, 645 milliárd forint volt 2018-ban. Jelentősen nőtt a gabona-, a zöldség- és a gyümölcs-, valamint az állatitakarmány-behozatalunk is, ezzel szemben a gabonakivitelünk csaknem az ötödével visszaesett, olajos növényből is kisebb értékben exportáltunk, zöldségből és gyümölcsből pedig az előző évivel megegyező értékű áru került külpiacra – írja összefoglalójában a KSH. Az élő állatok és állati termékek kiviteli többlete 22 százalékkal nőtt, és elérte a 190 milliárd forintot. A csökkenő import mellett számottevően emelkedett az élő állatok exportja.

A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint 2018-ban a növénytermesztés és az állattenyésztés termelési volumene is nőtt, így a mezőgazdaság kibocsátása az előző évhez viszonyítva 3,6 százalékkal emelkedett.

A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal nőtt, ezen belül a gabonaféléké 6,8 százalékkal emelkedett a 2017. évihez képest. A három legfontosabb gabonanövényünk közül a búza termésmennyisége 1, az árpáé 19 százalékkal csökkent, a kukoricáé ugyanakkor nagymértékben, 18 százalékkal bővült, igaz, ehhez a növekedéshez a 2017-es alacsonyabb terméseredmény is hozzájárult. Az ipari növények kibocsátása 4,8, a kertészeti termékeké pedig 2,4 százalékkal csökkent, míg a takarmánynövényeké 3,3 százalékkal emelkedett.

Az élő állatok kibocsátása 8,1, az állattenyésztés teljes termelési volumene 5,7 százalékkal múlta felül az előző évit. A baromfifélék kibocsátása 13, a szarvasmarháké 7, a sertéseké 3 százalékkal nőtt. Az állati termékek közül a tej mennyisége minimálisan bővült, a tojásé változatlan maradt.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2720 milliárd forint volt, 4,8 százalékkal több, mint 2017-ben. A volumen 3,6, az árak 1,2 százalékkal emelkedtek.

Az év végén a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 473 ezer vállalkozást tartottak nyilván, ami nem jelent változást az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ezek közül valamivel több, mint 13 ezer volt társas vállalkozás, amelyeknek a 88 százaléka 10 fő alatti mikrovállalkozás, és mindössze 14-ben foglalkoztattak 500 főnél több embert.

Csökkent a munkaerő-ráfordítás: ennek nagysága 405 ezer ember teljes munkaidős, vagyis évi 1800 órás tevékenységének felelt meg, ami 3,9 százalékos csökkenés az előző évihez képest. A nem fizetett munkaerő-felhasználás az összes munkaerő-ráfordítás 68 százalékát tette ki – áll a KSH összesítésében. Ez az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2010-ben még 75 százalék volt. A fizetett alkalmazottak számának növekedése összefüggésben lehet azzal, hogy a csökkenő számú családi munkaerőt bérért dolgozó alkalmazottak munkája váltja fel. Az egyéni gazdaságok száma csökkent, a meglévőknél pedig nőtt az árutermelés szerepe.

A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a foglalkoztatottak 4,8 százaléka, 215 ezer ember dolgozott, ez 2,3 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben. Közülük a mezőgazdaságban 74,7 ezren álltak alkalmazásban, 4,4 százalékkal kevesebben az előző évinél.

Átlag alatt a beruházások

Az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 8495 milliárd forint volt, ebből a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat 348 milliárd forinttal – 4,1 százalékkal –, az élelmiszeripar pedig 224 milliárd forinttal – 2,6 százalékkal – részesedett. A nemzetgazdaságban mért 17 százalékosnál alacsonyabb mértékben nőttek a beruházások, a mezőgazdaságban 8,3, az élelmiszeriparban 1,2 százalékkal. A mezőgazdaságban a beruházásoknak 53, az élelmiszeriparban pedig 67 százalékát adták a gépek.

Tavaly markánsan elvált egymástól a növénytermesztés és az állattenyésztés produktumainak ármozgása. A 2018-ban mért átlagos, 2,7 százalékos mezőgazdasági termelőiár-emelkedésen belül a növényi termékek 5,8 százalékkal drágábbak, az állatok és állati termékek pedig 2,2 százalékkal olcsóbbak lettek. A nagy mennyiségben termelt szántóföldi növények közül a búza ára 12, a kukoricáé 6,8 százalékkal emelkedett, a napraforgóé és a repcéé viszont 2,7, illetve 3,8 százalékkal elmaradt az előző évitől. A jelentősebb kertészeti termékek közül az elmúlt években csak szűk sávban mozgó paradicsomár tavaly 12 százalékkal lett magasabb, míg az alma ára – amely évről évre nagymértékben ingadozik – 33 százalékkal csökkent. Ez utóbbi komoly feszültségeket szült az almatermesztők és a felvásárlók között. A szőlő felvásárlási ára 8 százalékkal csökkent, az egyre kisebb területen termelt burgonyáé pedig 17 százalékkal nőtt.

Az állatok és állati termékek 2,2 százalékos árcsökkenésén belül az élő állatok ára 3,7 százalékkal maradt el az előző évitől, főként a vágósertés 10 százalékos árcsökkenése miatt. Az állati termékek átlagos árszínvonala csak mérsékelten emelkedett. A tej ára az előző évi szinten maradt, a tojásé kismértékben nőtt.

A 2,7 százalékos agrárár-emelkedés mellett a termelés ráfordítási költségei az előző évhez viszonyítva 4,8 százalékkal nőttek. A műtrágya 3,7 százalékkal drágult, az energia és a kenőanyagok ennél is erőteljesebben, 7,4 százalékkal. Többet kellett fizetni a takarmányokért, a vetőmagokért és a növényvédő szerekért, valamint az állatgyógyászati készítményekért is. A mezőgazdasági beruházásokon belül elsősorban az épületberuházások áremelkedése volt meghatározó, ez 9,4 százalékos volt, összefüggésben az építőipari árak általános emelkedésével.

Emelkedett a takarmánytermő terület nagysága

A KSH felmérése szerint a vetésszerkezet összességében az előző évihez hasonlóan alakult, de egy-egy jelentős mértékű változás is előfordult. Az ipari növények területe csökkent, a napraforgót kisebb területen vetették, mint az előző évben. A repce területnövekedése folytatódott, több mint tizedével nagyobb szántóterületen termesztették, mint 2017-ben. A takarmánynövények vetésterülete több mint 40 százalékkal nőtt 2015 óta, ezáltal a részesedésük a vetésszerkezetben 10 százalékra emelkedett. Elsősorban a szénák, azon belül a lucerna területe lett nagyobb, amiben szerepet játszik az ökológiai területek kötelező kijelölésére vonatkozó zöldítési program is. Közben a burgonya vetésterületének zsugorodása 2018-ban tovább folytatódott.

Tavaly csaknem 2,4 millió hektáron 15 millió tonna gabonát takarítottak be, 5,7 százalékkal többet, mint 2017-ben. A termésmennyiség megközelítette az előző öt év átlagát, annak ellenére, hogy évtizedek óta a legkisebb volt a betakarított terület.

Kukoricát az egy évvel korábbinál 4,6 százalékkal kisebb területen, 944 ezer hektáron termesztettek, innen összesen 8 millió tonnát takarítottak be, 18 százalékkal többet, mint az előző évben. Az ötéves átlagot is meghaladta a mennyiség, köszönhetően a rendkívül nagy,

8 tonna feletti hektáronkénti átlagtermésnek.

Búzából az előző évivel megegyező mennyiséget, 5,2 millió tonnát arattak, a betakarított terület nagysága 6,6 százalékkal emelkedett. A növény termésátlaga az előző évinél kisebb, hektáronként 5,1 tonna, azonban ez abszolút értelemben nem rossz eredmény, az ezredforduló óta csak négy alkalommal volt ennél több a termés.

Tavaly a szarvasmarha-állomány tovább nőtt, a sertések száma nem változott, a juhoké és a baromfiké csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az előzetes adatok szerint a hazai vágóállat-termelés 6,7 százalékkal 1,6 millió tonnára nőtt. A 2017-es megtorpanás után ismét emelkedett a vágások száma, a szarvasmarháé 6,6, a sertésé 2,1, a baromfié 11 százalékkal.

Az uniós kukorica több mint tizede magyar

Az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó második előrejelzés szerint 2018-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke az egy évvel korábbit 1,2 százalékkal meghaladva elérte a 436 milliárd eurót. Az érték 51 százalékát a növényi termékek, 40 százalékát az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország együtt a teljes uniós kibocsátás 55 százalékát állította elő. Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának a 2 százalékát termelte meg, a növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 1,7 százalékát állította elő. Gabonafélékből az unió kibocsátásának a 4,8, ezen belül kukoricából a 11 százaléka származott Magyarországról, a baromfitermelésünk pedig az unió teljes kibocsátásának a 4,4 százalékát adta.