A sáv tetejéhez közelíthetett a pénzromlás
Az infláció áprilisban 3,9 százalékra emelkedhetett a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. Ezzel egy hajszállal maradhat el a jegybanki célsáv tetején szereplő 4 százaléktól, ráadásul több elemző szerint akár a sáv felett is alakulhatott a pénzromlás üteme. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,5 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált áprilisra, elsősorban a vártnál gyorsabban emelkedő üzemanyagárak miatt lehet magasabb a tényadat a jegybanki várakozásoknál. A maginfláció növekedése 3,8 százaléknál állhatott meg, de az adószűrt maginfláció sem emelkedett tovább az elemzők szerint, az éves alapon számolt indikátor 3,6 százalék lehetett áprilisban. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a fogyasztói árindex adatait, az MNB pedig szintén aznap publikálja az adószűrt maginflációs mutatóját. Áprilisban gyorsabban drágultak az üzemanyagok, mint tavaly, ezért a bázishatás nem mérsékli az inflációt, a trendforduló egy hónappal eltolódhat – mondta a Világgazdaságnak Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. Hozzátette, hogy amennyiben az olajár nem nő tovább, májustól októberig tartós mérséklődés várható, a maginfláció viszont csak kismértékben csökkenhet. Varga Zoltán, az Equilor elemzője – az üzemanyagárak vártnál nagyobb mértékű drágulása mellett a belső kereslet erősödése miatt – a szolgáltatások gyorsabb áremelkedésére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbit egyébként az MNB a két fő kockázati tényező egyikeként jelölte meg a márciusi kamatdöntés után. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 4 százalék feletti inflációra legutóbb 2012-ben volt példa, azonban akkor az áfakulcs 25-ről 27 százalékra nőtt.
A legnagyobb kérdés az, hogyan reagálnak a piacok az erősödő inflációs nyomásra, ami újabb rohamot gerjeszthet a forint ellen – fejtette ki Virovácz. A magyar fizetőeszköz leértékelődése válaszút elé állíthatja a jegybankot: feladja a kiváró álláspontját a forintesés és az infláció megfékezésére, vagy ragaszkodik az eredeti forgatókönyvéhez. Az MNB a legutóbbi kamatdöntés után hangsúlyozta: a maginfláció átmenetileg 4 százalék fölé is emelkedhet, ami az utóbbi lehetőséget erősíti, de az „adatvezérelt üzemmódra váltás” az első verziót teszi valószínűvé. Rövid távon hozzá kell szoknunk a magas inflációhoz.
Az idei átlagos infláció mértéke 3,4 százalékra várható, ám ha nagyobb mértékben esik az olaj ára, ennél alacsonyabb is lehet – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Lapunk konszenzusa ennél mérsékeltebb, 3,2 százalékos inflációt mutat 2019-re. A jelenleginél lényegesen alacsonyabb ütemű pénzromlást mutató előrejelzést a tavalyi magas bázissal magyarázzák az elemzők, vannak, akik kifejezetten hullámzó fogyasztói árindexet várnak. Az alapfolyamatokat megragadó mutatók azonban a jegybanki, 3 százalékos cél felett alakulhatnak az év második felében is.
