A termelők összefogása nélkül elkerülhetetlen lesz a visszaesés

Az idén is az a cél, hogy folytatódjon a magyar élelmiszer-gazdaság növekedése, ezen belül pedig fontos, hogy stabilizálódjon a gazdálkodók jövedelme, és növekedjen a hozzáadott érték, mégpedig nemcsak az élelmiszer-feldolgozásban, hanem az agrártermelésben is – jelentette ki Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 2020 utáni közös agrárpolitikáról (KAP) szóló konferencián. Mint mondta, ehhez megfelelő eszközök kellenek, mint például az Európai Uniótól érkező támogatások. Az idei növekedés lehetőségét mindenesetre megadja, hogy a Vidékfejlesztési program beruházási pályázataiból megvalósult fejlesztésekből az idén már sok termelni fog. A KAP céljairól – vagyis a fenntartható, növekvő versenyképességű és hatékonyságú agrárgazdaság megteremtéséről, amely megfelel a környezetvédelmi szempontoknak, támogatja a vidéki életminőség javítását és a generációváltást – a magyar kormánynak nincs vitája az Európai Bizottsággal, a nézetkülönbség az eszközök terén áll fenn. Magyarország célja a támogatási szint megőrzése – erősítette meg, hozzátéve, hogy a reform által a mezőgazdasági termelőkre hárított többletkötelezettségek megkövetelése csak úgy fair, ha van megfelelő ellentételezés. A magyar mezőgazdaság 2018-ban jól teljesített, a teljes kibocsátás 3,6 százalékos növekedéssel elérte a 2700 milliárd forintot, a nemzetgazdaság 5,6 milliárd eurós külkereskedelmi egyenlegéhez pedig 2,9 milliárd euróval járult hozzá. A termelői összefogás nélkül viszont ez a pozíció nem lesz tartható. A gazdálkodók ehhez való hozzáállásának változnia kell, hiszen bár az agrártárca támogatja a termelői csoportok létrehozását, ám – ahogy az államtitkár fogalmazott – a termelők nem érzik a kellő motivációt.

Az agrárium kibocsátása elérte a

2700

milliárd forintot