Beruházásokkal fogható vissza az infláció
A béremelés és a vele szorosan összefüggő munkaerőhiány a munkaintenzív piaci szolgáltatásokat érinti leginkább. Az üdülés 6,1, az egészség és testápolás 5,5, a kultúra 6,2 százalékkal került többe az idén áprilisban, mint egy éve – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szolgáltató szektor az egyik leginkább munkaintenzív terület, ezért a költségek nagy része munkabér, ugyanakkor a keresetek emelkedése nem minden alágat érint azonos mértékben. A jelentős arányú, két számjegyű béremelés ellenére a szolgáltatások inflációja 3 százalék volt áprilisban az előző év azonos időszakához mérten. Azonban ha a munka hatékonysága növelhető tőkeberuházással vagy technológiaváltással, akár jelentősebb béremelések mellett sem drágulnak a szolgáltatások. Virovácz Péter szerint a járulékcsökkentés segít az infláció kordában tartásában, és a cégek közötti verseny fokozódása esetén – például a telefonszolgáltatásnál – akár az árak csökkentésére is lehetőség van.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a szolgáltatások árának csak egy része a munkaerőköltség, nem száz százalékban feleltethető meg a kettő egymásnak. A telekommunikációnál például a hálózat díja, az éttermeknél pedig az alapanyagok és az ingatlanbérlés is az ár meghatározásának alapjául szolgál. A béremelések persze beépülnek a szolgáltatások inflációjába, amely ennek következtében emelkedik – e folyamatot főként az erős lakossági fogyasztás okozza.
Nem egyenlő mértékű az egyes szegmensek inflációja, az államilag rögzített közműárak inflációja például nulla – fűzte hozzá Németh Dávid. A lakhatásban jelentősek az eltérések: aki saját lakásban él, azt nem terheli a bérleti díjak gyors emelkedése, annál inkább a bérelt otthonokban élőket. Persze, ha valaki éppen építkezik vagy felújít, ugyanúgy érzékelheti az építőipari árak emelkedését. Hasonló eltérések lehetnek az egészségügyi szolgáltatások vagy a taxi esetében is. Az elemző szerint a tévé, az internet és a telefon, valamint a tömegközlekedés árának alakulása elég széles rétegeket érint, ezek viszont nem drágultak jelentősen az elmúlt időszakban. Virovácz Péter emlékeztetett, hogy a szolgáltatások a teljes fogyasztói kosár 28 százalékát teszik ki, ennek 90 százalékát a lakhatási költségek, a közlekedés, a kultúra, az egészségügy és a közlekedés adja. A lakhatás szerepe kiemelkedő, ugyanis aránylag alacsony, 5 százalékos a súlya, mégis, aki bérelt lakásban él, annak a jövedelme jelentős részét kell erre fordítania. Az elemző szerint az érzékelt inflációt elsősorban azok a szolgáltatások és termékek befolyásolhatják, amelyeket rendszeresen fogyasztunk (mint például a fodrász, étkezés, bérleti díj), amikor ezek drágulnak, akkor hajlamosak vagyunk magasabbnak érzékelni az inflációt a valóságosnál.
