Csaknem 4,5 millió a foglalkoztatottak száma
Történelmi, 3,5 százalékos mélypontra esett a munkanélküliség a február–áprilisi időszakban – jelentette a KSH. Mindeközben a foglalkoztatottak száma 4 millió 492 ezerre emelkedett, ami 47 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a gazdaságilag aktív 15–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 69,8 százalékra emelkedett, a nők esetében ez a mutató 62,5 százalékra, a férfiaknál pedig 77,1 százalékra bővült.
A közfoglalkoztatottak száma – 40 ezer fős csökkenés után – 117,5 ezer főre esett, miközben külföldön is dolgozott 115,4 ezer magyar állampolgár a KSH szerint. Ez utóbbi érték 18,3 ezerrel magasabb az egy évvel korábban közölt adatoknál. Így a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,258 millióan dolgoztak, ami 68,6 ezres, 1,6 százalékos bővülés a 2018. február–áprilisi időszakhoz képest. A történelmi jelentőségű adatra Varga Mihály pénzügyminiszter úgy reagált, hogy a 3,5 százalékos munkanélküliségi mutató a negyedik legjobb az EU-ban. Elmondta, hogy a foglalkoztatottak száma a szezonalitás hatását kiszűrve már három hónapja meghaladja a 4,5 milliót, ami főként a versenyszféra bővülésének köszönhető, ott ugyanis egy év alatt csaknem 70 ezerrel nőtt a létszám. A hazai munkaerőpiac jól láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővítésének korlátjába, a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak csökkenő ütemben tud pozitívabb irányba mozdulni, annak ellenére, hogy – összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal – a foglalkoztatási rátát további legalább 4 százalékponttal lehetne javítani – ezt már Horváth András, a Takarékbank elemzője írta elemzésében. Szerinte a növekedés korlátja – a feketemunka mellett – egyrészt az, hogy elfogyott a képzett munkaerő, csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt hozzáférhető.
A területen szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés. A másik növekedési korlát a bérek relatíve alacsony színvonala: amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, amely a vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, addig nem indulhat meg a magyar munkaerő visszaáramlása külföldről, de ezen a téren már középtávon fordulat jöhet – vélekedett az elemző.
