Egyre közelebb kerülünk az okos e-közigazgatáshoz

Egyre bővül az elektronikus ügyintézési szolgáltatások köre és ezek használata is. A Belügyminisztérium május 22-i adatai szerint már 3,95 millió ügyfélkaput nyitottak az állampolgárok, a cégkapuk száma nagyjából 550 ezer, és mind a 12 ezer állami és önkormányzati szerv rendelkezik hivatali kapuval. A dokumentumforgalom az idén tavasszal már elérte a havi 17 milliót, ami azt jelenti, hogy a biztonságos kézbesítési szolgáltatáson (BKSZ) keresztül a háromféle kapu között ilyen volumenben áramlanak a hivatalos üzenetek az állam, az ügyfelek és az állami szervek között. Ez évente összesen több mint 200 millió üzenetváltással jár, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb a digitálisan transzformált állam súlya a mindennapokban.

„Eleinte csupán félmillió ember és könyvelő használta az ügyfélkaput, amióta azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti az állampolgárok adóbevallását, csaknem nyolcszorosára nőtt a regisztráltak száma. Ez hűen tükrözi, hogy sokan nyitnak a digitális megoldások felé, ha azok valóban könnyebbséget hoznak az életükbe” – mondta a Világgazdaságnak Sántha György, az eGov Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója. Mint hozzátette, vannak már jól működő rendszerek, amelyekkel rengeteg időt és energiát lehet megspórolni, de ezeket még nem ismeri igazán a lakosság. Ilyen például a személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF), amely tavaly januárban indult, és amelyen keresztül 680-féle ügyet lehet intézni. A Szuf.magyarorszag.hu oldalról nagyjából 3700 hivatali szervet lehet elérni, itt az e-Papír szolgáltatás is működik, amelyen keresztül havonta 80 ezer kérelem érkezik. 2015 óta működik a központi érkeztető rendszer (KÉR), amelyhez azóta 580 szerv csatlakozott. Évente 3,2 millió papírküldemény érkezik a rendszerbe, amit 24 óra alatt feldolgoznak és mintegy 2000 címre elektronikus formában továbbítanak. „Sok területen történt előrelépés az elmúlt években, csak még nincsenek kellően integrálva a folyamatok, és a már működő rendszerekről is nagyon kevesen tudnak. Nagyjából tízéves lemaradásban vagyunk az elektronikus ügyintézés terén, hiszen nagy fejlesztések csak 2010 után kezdődtek ezen a területen” – emelte ki Sántha György. Hozzátette: az ingatlanügyek például még mindig papíralapúak, folyamatban van ugyan az átalakítás, de még évekre és

10-20 milliárd forintos fejlesztésekre van szükség. Most még az adott földnyilvántartási szervhez kell személyesen elmenni, mert csak ott vannak meg a szükséges adatok, mivel még egy dekoncentrált rendszer működik.

A szakember szerint öt lépcsőn lehet meghatározni az e-ügyintézés fejlettségét, Magyarországon az első kettő már teljesült: az ügyindításhoz szükséges háttér-információk fellelhetők az interneten, és az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok online elérhetők. A második két lépés – az online felületen kitölthető és beküldhető formanyomtatványok, valamint a teljes körű e-ügyintézés a személyek és a dokumentumok hitelesítésével – még folyamatban van. A távlati cél azonban az, hogy létrejöjjön az ügyfelek igényei szerint személyre szabott, okos e-közigazgatás.