Elérte a csúcsát a növekedés
Az erőteljes, 4,9 százalékos tavalyi gazdasági növekedés után úgy tűnik, a magyar gazdaság elérte a korlátait, miközben a termelékenység növekedése visszafogott – olvasható az Európai Bizottság jelentésében. A testület elemzői szerint a magyar gazdaság növekedése az idén még 3,7 százalék lesz, míg jövőre már csak 2,8 százalék. A kormány által benyújtott konvergenciaprogram ellenben nem számol a növekedés lassulásával, 2023-ig a 4 százalékos szintet jelzi előre. A bizottság szerint a növekedés előrejelzési kockázatai kiegyensúlyozottak, a külső kockázatok lefelé, a belsők viszont felfelé mutatnak.
Az Európai Bizottság szerint a költségvetési hiány és az államadósság fokozatosan csökken a következő években, a fizetési mérleg viszont hiányba fordul. Brüsszel várakozásai szerint is folytatódik a bérek, bérköltségek növekedése, emiatt az infláció emelkedik. A fogyasztói árak az idén és jövőre is 3,2 százalékkal nőhetnek. A növekedés lassulását a beruházások mérséklődével magyarázzák, ami várhatóan az idén éri el a csúcsát – köszönhetően a választási ciklusnak és az uniós pénzek lehívásának. A bővülést a lakossági fogyasztás húzza, köszönhetően a lassuló, ám még mindig gyors béremelkedésnek: a tavalyi 9,6 százalék után az idén 6,6, 2020-ban pedig 6,5 százalékkal emelkedhetnek a bruttó bérek. Az élénk belföldi fogyasztás növeli az importot, ami rontani fogja a fizetési mérleget.
Az államháztartási hiány tovább csökken, erre az évre a GDP 1,8 százalékára, jövőre pedig 1,6 százalékára rúgó deficitet várnak – ami gyakorlatilag megegyezik a kormány előrejelzésével. Kitértek a demográfiai csomag költségvetési hatásaira, amely az idén a GDP 0,1, jövőre pedig 0,5 százalékával növelheti az államháztartás hiányát.
