Készül a kormány kkv-stratégiája
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ITM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) április 5. és május 9. között a területi kamarák szervezésében 19 helyszínen országos fórumot tartott a 2030-ig szóló készülő kkv-stratégiáról mintegy 1000 vállalkozás részvételével.
György László elmondta, hogy az idén a kormány 167,5 milliárd forint támogatást biztosít a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv), ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő, 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában.
Az államtitkár a sajtótájékoztatón részletezte, a vissza nem térítendő források közül az egyik legfontosabb a 45 milliárd forintos innovációs keret a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal gondozásában a piacvezérelt vállalati kutatás-fejlesztés támogatására. További 15,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Magyar multi programban a dinamikusan fejlődő vállalkozásoknak, 1 milliárd forint keretből segítik a vállalatok nemzetközi piacra lépését, a Modern mintaüzem programban mintegy 12 milliárd forintot szánnak a magyar vállalkozások technológia váltására.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közös vállalkozói mentorprogramban a vállalkozások pénzügyi tudatosságát, vállalkozói készségeit, technológia váltását támogatják 3,3 milliárd forint keretből. A szabad vállalkozói zónákban működő kkv-k segítésére 1 milliárd forint keret áll rendelkezésre.
Az építőipari kkv-k technológiai korszerűsítésére az idén 6 milliárd forint jut. A generációváltást 1 milliárd forint keretösszegű programból támogatják, a beszállítói program az idén is legalább 3 milliárd forintos kerettel működik – sorolta az államtitkár.
A visszatérítendő támogatások közül nyitva van a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a technológia váltást támogató jelentős keret, emellett 7,5 milliárd forint érhető el a Digitális jólét hitelprogramban – mondta György László.
Az államtitkár elismerésre méltó teljesítménynek nevezte, hogy a magyar kkv-k termelékenysége 2010 és 2017 között a legnagyobb mértékben nőtt az Európai Unióban. Ez idő alatt a magyar kkv-k termelékenysége több mint 30 százalékkal emelkedett, ez a mutató az Európai Unióban 9 százalék, a visegrádi országokban pedig 6 százalék.
Hangsúlyozta, a magyar kkv-k a gazdasági növekedés üteménél nagyobb mértékben tudták növelni a hozzáadott értéküket.
Kérdésre válaszolva György László elmondta, hogy a 2030-ig szóló kkv- stratégiát a tervek szerint a kormány júniusban tárgyalja, és szeptemberben indul, de egyes elemei már most is működnek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a sajtótájékoztatón egyebek közt kiemelte, hogy a vállalkozásoknak komoly kihívást jelent a digitalizáció, a robotizáció, a termelékenység növelése, a generációváltás, és az exportpiacuk bővítése.
A kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülni a világgazdaság lassulására, és segíteni kell a vállalkozásokat.
