MNB: sokkálló a magyar gazdaság
Tíz évvel a 2008-as gazdasági válság után a jegybank elemzői a növekedő kockázatok ellenére is nyugodtan tekintenek a jövőbe. A nemzetközi pénzügyi környezet érdemben változott az elmúlt hónapokban, a bizonytalanságok – Brexit, kereskedelmi háború, olasz államadósság mértéke – nem mérséklődtek, a gazdasági növekedés lassul, különösen Európában romlottak a kilátások – ami kivárásra készteti a jegybankokat. Az EKB monetáris politikájának normalizációja is egyre távolabbra tolódik, a Fed is egyre óvatosabb üzeneteket fogalmaz meg – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az MNB Pénzügyi stabilitási jelentését bemutató sajtótájékoztatón.
A MNB szerint a hazai gazdaság és bankrendszer sokkal felkészültebben várhatja a külső makrosokkot, mint a 2008-as válság előtt bármikor: alacsonyabbak a magánadósságok, stabilabb a bankrendszer és lényegesen magasabb a gazdasági növekedés. A stressztesztek azt mutatják, hogy a magyar bankrendszer jókora tőkepufferrel és likviditási tartalékkal rendelkezik. A Fed kamatpolitikájának szigorodása tőkekivonást indított el a feltörekvő régiókban, ám a térségünket ez kevésbé érintette, ráadásul Magyarország tavaly és 2019-ben is fenntartotta tőkevonzó képességét a jegybanki elemzők szerint.
Idehaza az ingatlanpiacon a dinamikus áremelkedés következtében megnőtt a kockázata a túlértékeltségnek, az MNB szerint a fővárosban – pontosabban egyes területein – 15 százalékkal magasabbak az árak, mint azt a makrogazdasági fejlettség indokolná – vidéken ilyen kockázatok nem láthatók. A fővárosban a lakásvásárlók fele már hitelből vásárol, ám az MNB becslése szerint az új hitelek 20-25 százalékát érintené csak egy pénzpiaci, ingatlanpiaci sokk. A válság előtti szintekhez képest ezek a kockázatok elenyészők, ugyanis a bankok tőkehelyzete stabil, ezt a kockázatot tudják finanszírozni.
Az MNB szerint a vállalati hitelállomány széles bázison nőtt, így a gazdaság bővülését segíti, s a nagymértékű hitelbővülés nem járt túlzott eladósodással. A vállalati hitelezésnél is elindult a fordulat, főleg az öt éven túli hiteleknél idén már erősen megnőtt a fix kamatozásúak aránya. Az MNB törekvése, hogy a cégek növekedése ne csak a bankhitelektől függjön, ezért indítja el a Növekedési kötvényprogramját – válaszul arra, hogy a vállalati kötvények aránya uniós összevetésben idehaza az egyik legalacsonyabb.
A lakossági hitelezés is dinamikusan, 8,5 százalékkal bővült az első negyedévben. A hitelek szerkezete nagyot változott: 2019 első negyedében 5 százalék alá csökkent az új hiteleknél a változó kamatozású termékek aránya. Nem ez a helyzet a már meglevő hiteleknél – az ebből eredő kamatkockázat miatt még mindig aggódik az MNB. Tetézi a gondokat, hogy alacsony a változó kamatozású hitelek kiváltása. Ennek oka, hogy a lakosság nem ismeri fel a kamatkockázatot, vagy ha mégis, egyelőre visszatartó erő a hitelkiváltás magas költsége. Ezt orvoslandó 2020 januárjáig mintegy 120 ezer adós kap levelet a bankjától, amelyben felhívják a figyelmet a kockázatokra, és ajánlatot is adnak a változó kamatozású hitel kiváltására.
