Ha valaki az Európai Unión kívülről rendel terméket, akkor jelenleg 22 euró érték alatt nem kell vámot és általános forgalmi adót fizetnie. Mindez sok visszaélésre adott lehetőséget, a távol-keleti online áruházak előszeretettel trükköztek azzal, hogy ennél kisebb összeget tüntetnek fel a csomagon, függetlenül attól, hogy mekkora értékű árucikk volt az adott küldeményben – jelentős bevételkiesést okozva ezzel az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt.
Egy 2021. január elsején hatályba lépő európai uniós jogszabály első körben megszünteti ezen kis értékű küldemények adómentességét, ami jelentős kihívás elé állítja az áruimport folyamatában résztvevőket – elsősorban az adóhatóságot és a vámügynöki szolgáltatást végző logisztikai szereplőket.
Az e-kereskedelemhez kapcsolódóan jelenleg évi mintegy 300 ezer darab vámkezelési eljárás zajlik. A kis értékű postai küldeményeknél eddig csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek, nem volt szükség ezek esetében adó- és vám kivetésére.
A jogszabályváltozást és a postai csomagok forgalmának évi 20-25 százalékos növekedését is figyelembe véve, 2021 január elsejétől a meglévő vámeljárási esetszám mellett, várhatóan további évi több mint 40 millió vámeljárás várható.
A légi úton érkező árumennyiség növekvő volumenét jól érzékelteti, hogy 2015 és 2018 decembere között 91,5 ezer tonnáról 146 ezer tonnára nőtt a Budapest Airport cargoforgalma.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
„A vámeljárások esetszámának ilyen mértékű növekedése – a jelenlegi szakemberállományt és informatikai rendszereket figyelembe véve – lényegében megoldhatatlan feladat elé állítja az áruimport folyamat szereplőit” – véli Fülöp Zsolt.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke szerint mielőbbi átfogó informatikai fejlesztésre és a szabályozási környezet átgondolására lenne szükség, minthogy az új rendszereket még az éles üzem előtt – 2020 végig – egy kiemelten forgalmas időszakban le is kellene tesztelni.
Ennek hiányában lelassulhat a csomaglogisztika, állandósulhatnak a szállítási csúszások, a küldemények hetekkel, hónapokkal később kerülhetnek majd a megrendelőkhöz. A lassuló folyamatok Magyarország piaci pozícióit is jelentősen veszélyeztethetik, elsősorban az e-kereskedelemben résztvevő logisztikai szereplők eshetnek el megrendelésektől – hangsúlyozza a szövetség elnöke.
Az MVSZ és az MLSZKSZ többféle, a helyzetet rendszerszinten orvosló megoldáson dolgozik. A szövetségek szerint többek között
elengedhetetlen az előzetes vámkezelés gyakorlatának általánossá tétele, azaz, hogy az áruk vámügyi kezeléséhez szükséges információk már akkor beérkezzenek a vámügyi szolgáltatást végző logisztikai szereplőkhöz, valamint a magyar adó- és vámhatósághoz, amikor a küldemények külföldről elindulnak Magyarország felé.
Ezt a gyakorlatot alkalmazzák már most is azok nagy logisztikai integrátor cégek, amelyek a világ egyik pontjáról a másikra akár 24 órán belül is vállalják a küldemények kiszállítását.
Sipos László Péter, az MVSZ elnöke és Fülöp Zsolt szerint az uniós rendelet hatályba lépése, illetve az e-kereskedelem dinamikus növekedése nemcsak kihívást, hanem lehetőséget és több tízmilliárd forintban mérhető költségvetési és gazdasági bevételt is jelenthet a magyar állam, valamint a logisztikai szereplők számára.
Ezért is fontos a mielőbb felkészülés az új helyzetre, akár az uniós jogszabályok módosításával is. A probléma megoldásához a hatóság, az adó- és vámszakmai szereplők és a logisztikai szolgáltatók mielőbbi összefogására lenne szükség. Az MLSZKSZ az MVSZ-szel együttműködve már elindított egy munkacsoportot, hogy feltárják a beavatkozási pontokat és körüljárják a megoldási lehetőségeket. A két szövetség, a jogszabályok esetleges módosítása, illetve a gyakorlati végrehajtás és végrehajthatóság kidolgozása kapcsán felajánlja szakmai együttműködését a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatal számára.
