Tovább lassulhatott a német gazdaság
Szerdán jönnek ki a magyar és a német negyedéves növekedési adatok, előzetesen a német kilátásokról meglehetősen vegyes képet festettek mind a bizalmi mutatók, mind az egyes területekről korábban beérkezett részadatok. Az euróövezetet és azon belül is a német gazdaságot jellemző erős kettősség jegyében a bizalmi indikátorok – mint a ZEW gazdasági hangulatindex vagy a beszerzésimenedzser-indexek – folyamatos romlást mutattak, ám a havi kiskereskedelmi és az építőipari adatok javulásról árulkodtak Németországban. A várakozások szerint az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőhetett a német GDP, míg az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalék lehetett a növekedés. Az euróövezet előzetes GDP-adata már korábban kijött, megerősítése szintén szerdán várható. A 0,4 százalékos negyedéves és az 1,2 százalékos éves bővülési ütem láttán beigazolódott az a feltételezés, hogy a bizalmi indikátorok a valóságosnál valamivel borúsabb képet festenek.
Előretekintve azonban egyelőre nem világos, hogy a mostani élénkülés a növekedésben egyszeri tényezők vagy tartós folyamatok eredménye-e – hangsúlyozta Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája. A kereskedelmi háború újbóli éleződése az Egyesült Államok és Kína között lassíthatja a globális növekedést, amit Németország mindenképpen megérezhet. Ráadásul fontos kérdés, hogy mi történik az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájával. A piaci elemzők most, a TLTRO 3 kötvényvásárlási program bevezetése után, újabb lépéseket várnak a jegybanktól, ám ha kiderül, hogy a növekedés lassulása megállt, akkor a várt lépések akár el is maradhatnak az EKB részéről.
Hazai vizekre átevezve, az kockázat nélkül kimondható, hogy a magyar gazdaság rendkívül erősen kezdhette az évet, az összes fontosabb havi konjunktúraindikátor arra utal, hogy az első negyedévben 5 százalék felett maradhatott a növekedés. Sőt, jó esély van arra, hogy a tempó tovább gyorsulhatott az előző két negyedév 5,1 százalékos értékéről. Az OTP elemzője, Eppich Győző különösen optimista, 5,4 százalékos prognózist fogalmazott meg. A derűlátásnak tápot adhat az is, hogy bár a különféle bizalmi indikátorok az eurózónában meglehetősen gyengén alakultak, a „kemény” statisztikai adatok és az előzetes első negyedéves GDP-adat is a gazdasági növekedés gyorsulásáról árulkodott a valutaövezetben. A magyar GDP növekedéséhez legnagyobb mértékben a beruházások járulhattak hozzá, mivel az építőipari termelés 40 százalék körüli ütemben bővült az első negyedévben, de a lakossági fogyasztás indikátorai is gyorsulásról árulkodnak.
